Brunóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brunóc (Brunovce)
Brunóc címere
Brunóc címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Rangközség
PolgármesterJúlia Masárová
Irányítószám916 25 (pošta Potvorice)
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámNM
Népesség
Teljes népesség593 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság172 m
Terület5,82 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′ 21″, k. h. 17° 51′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 21″, k. h. 17° 51′ 20″
Brunóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Brunóc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Mednyánszky-kastély. A felvétel 1895-1899 között készült.

Brunóc (szlovákul Brunovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Vágújhelytől 9 km-re délre, a Vág jobb partján található.

Története[szerkesztés]

A község területén már a történelem előtti időkben is éltek emberek. A korai bronzkorból az úněticei kultúra csontvázas sírjai kerültek elő.

A települést 1374-ben "Barnoch" néven említik először. A temetvényi váruradalom része volt. Urai a Bercsényiek, Komorók, Sándorok, Mednyánszkyak és mások voltak.

A faluban a 17. században Bercsényi Miklós építtetett kastélyt. 1701. április 21-én Bercsényi innen menekült Rákóczi letartóztatásának hírére a temetvényi erdőkbe, s másnap a hegyekből még láthatta, hogy császári csapatok rohanják meg kastélyát. A gróf így szinte az utolsó pillanatban tudott Lengyelországba szökni. A Rákóczi-szabadságharc végén, a katasztrofális vereséggel végződő trencséni csata (1708. augusztus 3.) után végleg császári kézre került, s a temetvényi Bercsényi-uradalommal együtt tulajdonjoga hűtlenség miatt a koronára szállt. Előbb a német Lindenheim tábornok, majd 1723-tól a szlavnicai Sándor család volt a tulajdonosa. A 19. században a Mednyánszky család birtoka lett.

1715-ben a nemesi községek 8 háztartása volt. 1720-ban malom is állt itt. 1753-ban 21 család élt a településen. 1787-ben 30 házában 275 lakos élt. 1828-ban 46 házát 320-an lakták. Lakói mezőgazdasággal, a nők hímzéssel, csipkeveréssel foglalkoztak. A községben szeszfőzde is működött.

Fényes Elek szerint "Brunócz, tót falu, Nyitra vármegyében, a Vágh jobb partján, Vág-Ujhelytől délre egy mfdnyire. Számlál 318 kath., 5 zsidó lak. Határa termékeny, de az áradásoktól sokat szenved. – Nevezetes benne egy nagy kastély, melly hajdan gr. Bercsényié volt; de Rákóczyval kivándorolván, a temetvényi uradalmával együtt a fiskus foglalta el, s most Sándor család lakja. Egy órányira innen a Vághon tul láthatni épülve. Ezt hajdan Ujlaky Lőrincz birta V-ik László adományából (1453); későbben, a Thurzók kezére jött; de ezen család is kihalván, a XVII-ik század elején III-dik Ferdinánd 1638-ban mind a várat, mind a hozzá tartozó uradalmat több nemzetségeknek ajándékozta. Ut. p. Galgócz."[2]

Pallas nagylexikona szerint "Brunóc kisközség Nyitra vármegye vágujhelyi járásában 288 tót lakossal, szeszgyárral, vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Kastélya előbb Bercsényié volt, később a Sándor család bírta, most özv. Ghiczyné birtokában van".

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben a falunak 315, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 558 lakosából 553 szlovák volt.[3]

2011-ben 557 lakosából 551 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Mednyánszky-kastélyt Bercsényi Miklós építtette 16871689 között és többször járt ott. 1708. július 31-én, a trencséni csatával végződő hadjáratának idején II. Rákóczi Ferenc fejedelem is megtekintette a kastélyt. A szabadságharc után átalakították, védőfalait és vizesárkát a 18. században tüntették el. A 19. században lett a Mednyánszkyaké, akik gondját viselték.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]