Brunóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brunóc (Brunovce)
Brunóc címere
Brunóc címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Rang község
Polgármester Júlia Masárová
Irányítószám 916 25 (pošta Potvorice)
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám NM
Népesség
Teljes népesség593 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság172 m
Terület5,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′ 21″, k. h. 17° 51′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 21″, k. h. 17° 51′ 20″
Brunóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Brunóc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Mednyánszky-kastély. A felvétel 1895-1899 között készült.

Brunóc (szlovákul Brunovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Vágújhelytől 9 km-re délre, a Vág jobb partján található.

Története[szerkesztés]

A község területén már a történelem előtti időkben is éltek emberek. A korai bronzkorból az úněticei kultúra csontvázas sírjai kerültek elő.

A települést 1374-ben "Barnoch" néven említik először. A temetvényi váruradalom része volt. Urai a Bercsényiek, Komorók, Sándorok, Mednyánszkyak és mások voltak.

A faluban a 17. században Bercsényi Miklós építtetett kastélyt. 1701. április 21-én Bercsényi innen menekült Rákóczi letartóztatásának hírére a temetvényi erdőkbe, s másnap a hegyekből még láthatta, hogy császári csapatok rohanják meg kastélyát. A gróf így szinte az utolsó pillanatban tudott Lengyelországba szökni. A Rákóczi-szabadságharc végén, a katasztrofális vereséggel végződő trencséni csata (1708. augusztus 3.) után végleg császári kézre került, s a temetvényi Bercsényi-uradalommal együtt tulajdonjoga hűtlenség miatt a koronára szállt. Előbb a német Lindenheim tábornok, majd 1723-tól a szlavnicai Sándor család volt a tulajdonosa. A 19. században a Mednyánszky család birtoka lett.

1715-ben a nemesi községek 8 háztartása volt. 1720-ban malom is állt itt. 1753-ban 21 család élt a településen. 1787-ben 30 házában 275 lakos élt. 1828-ban 46 házát 320-an lakták. Lakói mezőgazdasággal, a nők hímzéssel, csipkeveréssel foglalkoztak. A községben szeszfőzde is működött.

Fényes Elek szerint "Brunócz, tót falu, Nyitra vármegyében, a Vágh jobb partján, Vág-Ujhelytől délre egy mfdnyire. Számlál 318 kath., 5 zsidó lak. Határa termékeny, de az áradásoktól sokat szenved. – Nevezetes benne egy nagy kastély, melly hajdan gr. Bercsényié volt; de Rákóczyval kivándorolván, a temetvényi uradalmával együtt a fiskus foglalta el, s most Sándor család lakja. Egy órányira innen a Vághon tul láthatni épülve. Ezt hajdan Ujlaky Lőrincz birta V-ik László adományából (1453); későbben, a Thurzók kezére jött; de ezen család is kihalván, a XVII-ik század elején III-dik Ferdinánd 1638-ban mind a várat, mind a hozzá tartozó uradalmat több nemzetségeknek ajándékozta. Ut. p. Galgócz."[2]

Pallas nagylexikona szerint "Brunóc kisközség Nyitra vármegye vágujhelyi járásában 288 tót lakossal, szeszgyárral, vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Kastélya előbb Bercsényié volt, később a Sándor család bírta, most özv. Ghiczyné birtokában van".

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben a falunak 315, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 558 lakosából 553 szlovák volt.[3]

2011-ben 557 lakosából 551 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Mednyánszky-kastélyt Bercsényi Miklós építtette 16871689 között és többször járt ott. 1708. július 31-én, a trencséni csatával végződő hadjáratának idején II. Rákóczi Ferenc fejedelem is megtekintette a kastélyt. A szabadságharc után átalakították, védőfalait és vizesárkát a 18. században tüntették el. A 19. században lett a Mednyánszkyaké, akik gondját viselték.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]