Felsőcsitár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőcsitár (Horné Štitáre)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Rang község
Első írásos említés 1246
Polgármester Martin Fulka
Irányítószám 956 03
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám TO
Népesség
Teljes népesség541 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség86 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság199 m
Terület5,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőcsitár (Szlovákia)
Felsőcsitár
Felsőcsitár
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 31′ 31″, k. h. 18° 13′ 23″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 31″, k. h. 18° 13′ 23″
Felsőcsitár weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőcsitár (szlovákul Horné Štitáre) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 8 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1246-ban IV. Béla király adománylevelében említik először.[2] Nevét a szláv štitáre (= pajzskészítők) szóból kapta. 1291-ben is említik birtokügyekben.[3]

A 16. században az itt átvezető postaút egyik állomása lett. 1650-ig a Berényi család birtoka, később több birtokosa volt. 1715-ben 9 jobbágy és 3 zsellér háztartással rendelkezett. 1753-ban 20 családja és 20 ház nélküli jobbágytelke létezett. 1787-ben 30 házában 217 lakos élt. 1828-ban 34 házát 232-en lakták. Lakói mezőgazdasággal, főként cukorrépa termesztéssel foglalkoztak. A 19-20. században a Stummer család birtokolta.

Vályi András szerint "CSITÁR. Tót falu Nyitra Vármegyében, az előbbeninek szomszédságában, birtokosai Jezernitzky, és más Urak, lakosai katolikusok, ’s Bajnának filiája, két nagy halom között fekszik, fája helyben, termékeny szőlö hegye, és legelője, de mivel földgye középszerű, réttyei néhol tsekélyesek, a’ második Osztályba számláltatott."[4]

Fényes Elek szerint "Csitár (Bódok), tót falu, Nyitra vgyében, Ürmencz filial: 233 kath., 9 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. N.-Ripény."[5]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 299 lakosából 287 szlovák, 11 német és 1 magyar anyanyelvű.

2001-ben 456 lakosából 451 szlovák volt.

2011-ben 491 lakosából 485 szlovák.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. B. Halász Éva - Piti Ferenc 2019: Az Erdődy család bécsi levéltárának középkori oklevélregesztái 1001-1387. Budapest-Szeged, 27-28 No. 14.
  3. B. Halász - Piti 2019, 67-68 No. 94.
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]