Nyitraörmény
| Nyitraörmény (Urmince) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Nagytapolcsányi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1156 | ||
| Polgármester | Jozef Cifra | ||
| Irányítószám | 956 02 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | TO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1386 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 129 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 180 m | ||
| Terület | 10,91 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Nyitraörmény weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitraörmény témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nyitraörmény (1899-ig Örmincz, szlovákul Urmince) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagytapolcsánytól 5 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1156-ban "Ylmer" néven említik először, majd 1291-ben "Eurmen", 1397-ben "Ilmer" néven szerepel. Nevét a szlovák kutatók az ilmar (puhafafeldolgozók) jelentésű szóból eredeztetik.[2]
A Cabaji család birtoka, 1481-ben a Dvoránszky család, a 16. században a Babindáli és Dolgos, 1687-ig a Berényi, később a Ludányi család birtokolta.
1525-ben Ilmer-i Gyepes Mihály cabaji jobbágya birtokügyben intézkedett és emiatt cabaji Pénzes családbeliek rátámadtak.[3]
1715-ben 22 adózó háztartása volt, 1720-ban malmot is említenek a községben. 1787-ben 71 házában 458 lakos élt. 1828-ban 67 házát 468-an lakták. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1869-től a Stummer család volt a birtokosa. A falu többször volt parasztmozgalmak helyszíne: 1907-ben, 1920-ban, 1921-ben és 1922-ben voltak nagyobb mezőgazdasági sztrájkok a településen.
Vályi András szerint "ÜRMINCZ. Ürmincze. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Tapolcsányhoz 1 mértföldnyire; Ispotállya is van; határbéli földgye középszerű."[4]
Fényes Elek szerint "Ürmincz, Nyitra m. tót falu, a thuróczi postautban, ut. p. N. Tapolcsánhoz 1 mfd, 472 kath., 8 zsidó lak., kath. paroch. templommal. F. u. gr. Erdődy Józsefnő."[5]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. Lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben, 1944 őszén határában partizánharcok folytak.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1377 | 1410 | 1388 | 1386 |
| Különbség | +2,39 % | -1,56 % | -0,14 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1381 | 1386 |
| Eltérés | +0,36 % |
1880-ban 621 lakosából 572 szlovák, 14 német, 3 magyar, 6 egyéb anyanyelvű és 26 nem beszélő volt.
1890-ben 813 lakosából 786 szlovák, 14 német, 8 magyar és 5 egyéb anyanyelvű volt.
1900-ban 892 lakosából 851 szlovák, 27 német, 11 magyar és 3 egyéb anyanyelvű volt.
1910-ben 1103 lakosából 1063 szlovák, 22 német, 13 magyar és 5 egyéb anyanyelvű volt.
2001-ben 1375 lakosából 1362 szlovák volt.
2011-ben 1408 lakosából 1392 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1932-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Anton Špiesz 2021: Remeslá, cechy a manufaktúry na Slovensku - 15.-19. storočie. Bratislava, 10.
- ↑ DLDF 90738; 90740.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Községinfó
- Nyitraörmény Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2007. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben

