Nyitraörmény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyitraörmény (Urmince)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Turisztikai régióNyitramente
Rang község
Első írásos említés 1156
Polgármester Jozef Cifra
Irányítószám 956 02
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám TO
Népesség
Teljes népesség 1405 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség129 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
Terület10,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyitraörmény (Szlovákia)
Nyitraörmény
Nyitraörmény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 32′ 00″, k. h. 18° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 00″, k. h. 18° 06′ 00″
Nyitraörmény weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitraörmény (1899-ig Örmincz, szlovákul Urmince) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 5 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1156-ban "Ylmer" néven említik először, majd 1291-ben "Eurmen", 1397-ben "Ilmer" néven szerepel. A Cabaji család birtoka, 1481-ben a Dvoránszky család, a 16. században a Babindáli és Dolgos, 1687-ig a Berényi, később a Ludányi család birtokolta. 1715-ben 22 adózó háztartása volt, 1720-ban malmot is említenek a községben. 1787-ben 71 házában 458 lakos élt. 1828-ban 67 házát 468-an lakták. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1869-től a Stummer család volt a birtokosa. A falu többször volt parasztmozgalmak helyszíne: 1907-ben, 1920-ban, 1921-ben és 1922-ben voltak nagyobb mezőgazdasági sztrájkok a településen.

Vályi András szerint "ÜRMINCZ. Ürmincze. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Tapolcsányhoz 1 mértföldnyire; Ispotállya is van; határbéli földgye középszerű."[2]

Fényes Elek szerint "Ürmincz, Nyitra m. tót falu, a thuróczi postautban, ut. p. N. Tapolcsánhoz 1 mfd, 472 kath., 8 zsidó lak., kath. paroch. templommal. F. u. gr. Erdődy Józsefnő."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. Lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben, 1944 őszén határában partizánharcok folytak.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 621 lakosából 572 szlovák, 14 német, 3 magyar, 6 egyéb anyanyelvű és 26 nem beszélő volt.

1890-ben 813 lakosából 786 szlovák, 14 német, 8 magyar és 5 egyéb nemzetiségű.

1900-ban 892 lakosából 851 szlovák, 27 német, 11 magyar és 3 egyéb nemzetiségű volt.

1910-ben 1103 lakosából 1063 szlovák, 22 német, 13 magyar és 5 egyéb nemzetiségű.

2001-ben 1375 lakosából 1362 szlovák volt.

2011-ben 1408 lakosából 1392 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1932-ben épült.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]