Vághorka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vághorka (Hôrka nad Váhom)
A Szent Péter és Pál templom.
A Szent Péter és Pál templom.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Turisztikai régióKözépső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1426
Polgármester Eva Sevaldová
Irányítószám 916 32
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám NM
Népesség
Teljes népesség 701 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság197 m
Terület18,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vághorka (Szlovákia)
Vághorka
Vághorka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 15″, k. h. 17° 53′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 15″, k. h. 17° 53′ 30″
Vághorka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vághorka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vághorka (1899-ig Huorka, szlovákul Hôrka nad Váhom) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Vágújhelytől 9 km-re délkeletre, a Vág bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már 25 000 évvel ezelőtt éltek emberek. Az i. e. 700 körüli időben, a Hradište nevű magaslaton a hallstatti kultúra erődített települése állt.

Vághorkát 1246-ban "Hurka" néven említik először, Temetvény várának uradalmához tartozott. 1348-ban I. Lajos király az uradalmat Kont Miklósnak adta. 1453-ban 9 portával adózott a falu. 1521-ben kihalt a Kont nemzetség utolsó leszármazottja, az Újlaky család. 1524-ben II. Lajos király Horkát a temetvényi uradalommal együtt Thurzó Sándornak adta. 1530-ban feldúlta a török. Lakói a 17. században evangélikus hitre tértek. 1636-ban a Thurzó család kihalása után több nemes család birtokolta a községet. 1664-ben újabb török támadás érte. 1683-ban Thököly Imre kurucai dúlták a vidéket. 1685-ben a község népe visszatért a katolikus hitre. 1715-ben szőlőskertje, 18 jobbágy és 16 zsellér háztartása volt. 1753-ban 49 család élt a községben.

Vályi András szerint "HORKA. Elegyes falu Nyitra Várm. lakosai katolikusok, fekszik Csejta, és több mező Városokhoz nem meszsze, földgye középszerű, fája tűzre, és épűletre van, külömbféle fa szerszámokat is készítenek lakosai."[2]

1828-ban 66 házában 461 lakosa élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított. 1847-ben fagy pusztította el a termést. 1865-ben katolikus népiskola létesült a községben. 1866-ban újabb kolerajárvány pusztított, mely több mint 30 áldozatot követelt. 1896-ban szeszfőzde kezdte meg itt működését.

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Huorka, tót község a Vág balpartján, Hradek fölött. A községen, mely az Inovecz-hegység lábánál fekszik, a Huorka-patak vonul keresztül. Lakosainak száma 540, akik többnyire r. katholikusok. Postahivatala Kocsócz, vasúti állomása Vág-Ujhely. A XIII. században „Hurka” név alatt mint kir. birtok szerepel. Később a Sándor és a Motesiczky család volt földesura."[3]

1905-ben felépült a Szokolóczi család kastélya. 1908-ban megalakult a községi tűzoltóegylet. 1910-ben sok lakója kivándorolt Amerikába. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

1921-ben felparcellázták a korábbi nagybirtokokat. 1933-ban létrejött az autóbusz összeköttetés Vágújhellyel. Az áramot 1948-ban vezették be a településre. 1953-ban megnyílt az új iskola, 1956-ban megalakult a földműves szövetkezet. 1969-ben új iskolaépület épült.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 664, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 685 lakosából 682 szlovák volt.

2011-ben 701 lakosából 659 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1996-ban épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]