Kislapás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kislapás (Malý Lapáš)
Kislapás szakr kisemlék 1.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nyitrai
Turisztikai régió Nyitramente
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Peter Vavro
Irányítószám 951 04
Körzethívószám 037
Forgalmi rendszám NR
Népesség
Teljes népesség 539 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 168 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 176 m
Terület 3,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kislapás (Szlovákia)
Kislapás
Kislapás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 15′ 06″, k. h. 18° 10′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 06″, k. h. 18° 10′ 55″
Kislapás weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kislapás témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kislapás (szlovákul Malý Lapáš) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Újmajor (korábban Új Lapás, szk. Nový Dvor) tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Nyitrától 7 km-re, keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

Lapás falut 1113-ban a zobori apátság birtokainak összeírásában említik először, de a mai Kislapás falu csak a 15. században keletkezett Lapás határában. Először 1474-ben "Kyslapas" alakban említik. 1787-ben 36 házában 212 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint: "LAPAS. vagy Lámpás, Kis, és Nagy Lapas. Két elegyes tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, Kis Lapas, Nagy Lapasnak filiája, fekszenek Nyitrához egy mértföldnyire, határbéli földgyeik közép termékenységűek, egyéb javaik ollyanok mint Csáládé."[2]

Fényes Elek így ír a faluról: "Lápas (Kis és Nagy), két tót falu, Nyitra vmegyében, a lévai országutban, Nyitrától 1 mfldnyire. Az elsőben van 131 kath., 3 zsidó; a másodikban 450 kath., 11 zsidó lakos."[1]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Kis-Lapás, kis tót falu, a Zsibricza-völgyben, Nyitrától keletre, 182 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nagy-Lapás, táviró- és vasúti állomása Nyitra. E falu már a XII. század elején várbirtok volt. Későbbi földesurai a Juhász, Toronyossy és Ernyey családok voltak. Az ide tartozó Egeri pusztán van özv. Jánoky-Rudnyánszky Johanna kastélya."[3]

1890-ben a szlovák nyelvű többség ellenére magyar tanítót választottak.[4] A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

1958-ban hozzácsatolták Egeripusztát. 1960 és 1990 között Nagylapással összevonva képezte Lapás községet, ma újból önálló település.

Népessége[szerkesztés]

Eredendően magyar falu volt, elszlovákosodása azonban már a 18. században elkezdődött.

1880-ban 165 lakosából 145 szlovák, 9-9 német és magyar anyanyelvű.

1910-ben 212 lakosából 200 szlovák, 8 magyar és 4 német anyanyelvű volt.

2001-ben 365 lakosából 359 fő szlováknak, 5 fő magyarnak, 1 pedig cseh nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

2011-ben 539 lakosából 516 szlovák.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Szent Márton római katolikus templom (1999)

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Archivum Sala 2004, 198-199.
  • Juraj Bartík 2017: Objekt badenskej kultúry v Malom Lapáši. AVANS 2012.

Külső hivatkozások[szerkesztés]