Pográny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pográny (Pohranice)
Pográny templom 1.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nyitrai
Rang község
Első írásos említés 1075 (Pagran)
Polgármester Ladislav Hajdu
Irányítószám 951 02
Körzethívószám 037
Forgalmi rendszám NR
Népesség
Teljes népesség 1074 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 189 m
Terület 12,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pográny (Szlovákia)
Pográny
Pográny
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 19′ 53″, k. h. 18° 11′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 53″, k. h. 18° 11′ 02″
Pográny weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pográny témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pográny (szlovákul Pohranice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A zoboralji település Nyitrától 6 km-re, keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már az újkőkori megtelepedés nyomait is megtalálták. A régészek a vonaldíszes kerámia népének települését, valamint kora és késő bronzkori településnyomokat tártak fel.

A települést, templomát és szőlőit 1075-ben „Pagran” alakban említik először.[2] 1218-ban „Pagran”, 1479-ben „Kyspogran”, illetve „Nagpogran” néven szerepel az írott forrásokban. Neve a szláv pohranice (= váralja) helynévből ered. A garamszentbenedeki bencés apátság birtoka volt, majd 1113-ban már a zoborhegyi apátság tulajdona. 1218-tól részben az esztergomi érsekségé volt. 1272-ben birtokfelosztás történt a településen.[3] 1378-ban a nyitrai püspök és garammeléki szent-benedeki apátság pereskedik érte.[4]

1533-ban birtokosai az esztergomi érsek, a nyitrai püspök és káptalan, a garamszentbenedeki apátság, a Forgách család és több más nemesi család voltak. A 14. századra két településre, Kis- és Nagypogrányra oszlott. Az esztergomi érsekség birtokán 1597-ben végeztek kárfelmérést.[5] 1576-ban és 1644-ben felégette a török. Több helybeli lakost a törökök elhurcoltak, ezért a pogrányiakat a mai napig "Janyicsároknak" hívják. 1715-ben szőlőskerttel és 27 háztartással rendelkezett. 1787-ben 120 házában 920 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és kosárfonással foglalkoztak. 1871-ben a községben téglagyár és 4 malom működött. Hitelszövetkezetét 1897-ben alapították.

Legrégebbi ismert pecsétjén minden bizonnyal Szent Adalbertet ábrázolták. Az irat, melyen a lenyomat szerepel 1616-ból való.[6]

Vályi András szerint: „POGRÁNY. Pogranicze. Elegyes falu Nyitra Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához egy mérttföldnyire; határja termő, réttyei jók, szőlőhegye termékeny, gyümöltsös kertyeikből pénzt kereshetnek, piatzozása, malma Nyitrán, fája nints elég, második osztálybéli.[7]

Fényes Elek szerint: „Pográny, magyar falu, Nyitra vmegyében, Nyitrához észak-keletre 10 1/4 mérföldnyire: 786 kath., 7 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Van szép erdeje; szőlőhegye; jó rétjei, vizimalma. F. u. a primás, az esztergomi és nyitrai káptalanok.[8]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: „Pográny, a Nyitra és a Zsitva közti hegyek közt fekvő magyar község, 939 r. kath. vallásu lakossal. Postája van, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. temploma a legrégiebbek közé tartozik és a hagyomány szerint Geyza király idejéből 1075-ből való. A plebánián érdekes régi okleveleket és értékes templomi edényeket őriznek. A községben kitünő mészkőbánya van és kén- és vastartalmu forrás, mely télen soha be nem fagy. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. E község már a honfoglalás korában fennállott. 1075-ben a garam-szent-benedeki konvent birtoka volt.[9]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 833 lakosából 686 magyar, 95 szlovák, 26 német anyanyelvű és 26 csecsemő; ebből 809 római katolikus, 21 zsidó és 3 evangélikus vallású.

1890-ben 939 lakosából 834 magyar és 97 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 917 lakosából 847 magyar és 68 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1179-en lakták, ebből 1005 magyar és 118 szlovák anyanyelvű.

1921-ben 1143 lakosából 960 magyar és 147 csehszlovák.

1930-ban 1101 lakosából 35 magyar és 1103 csehszlovák volt.[forrás?]

1991-ben 1130 lakosából 767 magyar és 355 szlovák.

2001-ben 1065 lakosából 632 magyar és 428 szlovák volt.

2011-ben 1074 lakosából 561 szlovák és 504 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

Nevezetes személyek[szerkesztés]

  • Pogrányi Benedek (Beňadik Pohranický) török kori vitéz, a mai Szlovákia területén kiadott első röplapújság (Zwo wahrahaffte neue Zeitungge, 1593) írója.
  • Szapáry János (1757-1815) fiumei kormányzó, Szerém vármegye főispánja.[forrás?]
  • Palkovics János (Ján Palkovič) pogrányi pap, a Pográny történetéről írt kézirat szerzője (Notitia Historica Pográny Possessionis, 1824).
  • Drnovszky Ferenc (František Drnovský) pogrányi pap, a faluról elsőként megjelent honismereti leírás szerzője (Pográny és vidéke Nyitra vármegyében, in: Regélő 1837).
  • Pogrányi József (Jozef Pohranický) köztisztviselő, publicista, író, a komáromi Jókai egyesület elnöke.
  • Ľubomír Smrčok (született Mészáros László, 1919. április 13., Pográny), színész, rendező, író és publicista. 1925-1929 között a pogrányi népiskolát látogatta, később azonban Nyitrára költözött. Szlovák vándorszínházakban lépett fel, majd színházi rendezőként tevékenykedett Nyitrán és Pozsonyban. A főiskolán és az állami konzervatóriumban is adott elő. 1961-1970 között a Film a divadlo főszerkesztője. Több könyv szerzője vagy szerkesztője. 1970. augusztus 1-jén hunyt el Pozsonyban.

Iskola[szerkesztés]

  • Magyar tannyelvű általános iskolájának a 2005/2006-os tanévben 70 tanulója volt.

Testvértelepülés[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Richard Marsina 1971: Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae I, 55 No. 58+/25
  3. DLDF 50570 A nyitrai káptalan bizonyitja, hogy László alországbiró parancsára Mihály fia András és társai, valamint Debes fia János ispán között megosztotta Berencs, Pográny és Hemelyen birtokokat és megvonta a határt.
  4. Ortvay, T. 1891: Magyarország egyházi földleirása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. Budapest, 791.; Fejér: Codex Dipl. IX. V, 286, 288.
  5. UC 45:28, pag. 18b
  6. Novák, J. 2008: Pečate miest a obcí na Slovensku II. N-Z; Fehér, S. 1995: Pográny - Pohranice 1075-1995, 14-16; MOL Kamarai Levéltár, Városi és községi pecséttel ellátott iratok (E 213), Nyitra megye - Pográny (8. doboz).
  7. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  8. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  9. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. október 24.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]