Nyitrakoros
| Nyitrakoros (Krušovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Nagytapolcsányi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1158 | ||
| Polgármester | Ivan Hubinský | ||
| Irányítószám | 956 31 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | TO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1703 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 131 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 176 m | ||
| Terület | 13,33 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 35′ 46″, k. h. 18° 12′ 39″48.596111°N 18.210833°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 46″, k. h. 18° 12′ 39″48.596111°N 18.210833°E | |||
| Nyitrakoros weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrakoros témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nyitrakoros (szlovákul Krušovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagytapolcsánytól 4 km-re északkeletre, a Bebrava jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Koros egyike a Nyitravidék legrégibb településeinek. Már a Nagymorva Birodalom idején település volt itt. A 11. században már önálló plébánia és két templom állt ezen a helyen, az egyik Szent Miklós, a másik Szűz Mária tiszteletére szentelve. Az előbbi a falu alsó részén állt, azonban annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. Helyette 1240 körül új templom épült, melyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek. A templomot 1285-ben említi írott forrás.
A falut 1235-ben említik először, amikor IV. Béla király a tapolcsányi uradalmat szolgálataiért a Türje nembeli Dénesnek adja. Az oklevél leírja a birtok határát és a szomszédos települések között Koros is szerepel. 1244-ben "Krus", 1285-ben "Korus", 1312-ben "Koros" néven említik. A nyitrai káptalan birtoka volt, majd a 12. századtól a 17. századig a Korossy család a földesura. 1641-ben a Berényi család, 1676-ban a Géczy-Soós család, 1839-ben a Zay család, 1878-ban a Springer család szerzett birtokot a községben. A 19. században a Nemeshegyi család birtoka. 1715-ben 14 adózó háztartása volt. 1787-ben 60 házában 623 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
A hozzá tartozó Alsóhelbény 1328-ban tűnik fel az írott forrásokban. A Rajcsányi család és a nyitrai püspökség birtoka volt. Később a Korossy családé, majd a 17. századtól a Berényieké. A 18. században a Klobusiczky és más családok birtoka. A 19. században a Zay, Zichy és Ujfalussy családok a birtokosai. Lakói mezőgazdaságból, kosárfonásból éltek. 1964-ben csatolták Nyitrakoroshoz.
Vályi András szerint "KOROS Krussovce. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai G. Berényi, és Klobusiczky Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Tapoltsánhoz fél mértföldnyire, határja középszerű, mint vagyonnyai."[2]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. 1976–1990 között Nagytapolcsányhoz tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1707 | 1835 | 1715 | 1703 |
| Különbség | +7,49 % | -6,53 % | -0,69 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1724 | 1703 |
| Eltérés | -1,21 % |
1910-ben 1208 lakosából 1113 szlovák, 70 magyar és 24 német anyanyelvű volt.
2001-ben 1730 lakosából 1713 szlovák volt.
2011-ben 1746 lakosából 1642 szlovák volt.
2021-ben 1745 lakosából 2 magyar, 2 (+9) cigány, 1621 (+4) szlovák, 17 (+4) egyéb és 103 ismeretlen nemzetiségű.[4]
Híres személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1650 körül Rezik János író, történész, filozófus, a kassai latin főiskola rektora, az eperjesi egyetem professzora.
- Itt született 1708. január 15-én Kelemen Antal egyházi író, a filozófia és teológia tanára a budai, egri, nagyszombati és győri egyetemeken.
- Itt született 1868. január 14-én Buzna Sándor egyházi festő.
- Itt hunyt el 1915. szeptember 15-én Sőtér Kálmán (Schrinff) méhész, méhészeti szakíró.
- Itt szolgált Miskolczy Márton (1763-1848) fölszentelt püspök.
- Itt szolgált Burián László (1922-2014) katolikus pap.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült. A 18. században Rudnay Sándor, a későbbi esztergomi érsek átépíttette. Főoltára a 19. század második felében készült.
- A Berényi-kastély 1830-ban épült, mai formáját az 1906. évi átépítéssel nyerte el.
- A Szent Család-kápolna 1872-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1914 Numizmatikai Közlöny XIII, 52-56 (Alsóhelbény)
- Saltzer Ernő 1996: A történelmi Magyarország területén fellelt 156 árpádházi éremkincslelet összefüggő áttekintése. p. 156
- Ilkó Krisztina 2019: Nyitra-vidéki falképfestészet a középkorban
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Nyitrakoros Szlovákia térképén
- Travelatlas.sk
- E-obce.sk Archiválva 2007. augusztus 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Nagytapolcsányi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagytapolcsány (Topoľčany) | ||
|  | |
