Bosác

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bosác (Bošáca)
A római katolikus templom.
A római katolikus templom.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Turisztikai régióVágmente
Rang község
Polgármester Daniel Juráček
Irányítószám 913 07
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám NM
Népesség
Teljes népesség 1393 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság235 m
Terület19,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bosác (Szlovákia)
Bosác
Bosác
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 50′, k. h. 17° 50′Koordináták: é. sz. 48° 50′, k. h. 17° 50′
Bosác weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bosác témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bosác (szlovákul: Bošáca) falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Vágújhelytől 8 km-re északra a Fehér-Kárpátok szélén fekvő Bosáci völgy közepén.

Története[szerkesztés]

A mai falu területén már az újkőkorban is éltek emberek. Na Kopci nevű magaslatán a lelőhelyéről elnevezett ún. bosáci típusú kerámiák kerültek elő. A korai bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt itt, melynek temetőjét is feltárták. A későbbi korban a hallstatti és a la théne-i kultúra települései álltak a Martákovej skale nevű helyen. 1380-ban Bosach néven említik először. 1398-ban possessi Bosach, 1479-ben Besach villa Bsacz, 1506-ban possessio Bosacz, 1773-ban Bosacza néven szerepel az oklevelekben. A falu a beckói váruradalom része volt. 1598-ban malma és 107 háza volt. 1720-ban szőlőskert és 104 adózó háztartás volt a településen. 1784-ben 340 házában 415 családban 2146 lakosa élt. 1828-be 364 háza volt 2117 lakossal. Lakói gyümölcstermesztéssel, szeszfőzéssel és kereskedéssel foglalkoztak. A 19. században 10 malom, fűrésztelep állt a faluban.

A 18. század végén Vályi András szerint "BOSACZA. Nagy tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vág Újhelytöl 3/4. mértföldnyire, 255földgye néhol soványas; de egyéb javaira nézve, mellyekkel bővelkedik, első Osztálybéli. " [2]

A 19. század közepén Fényes Elek szerint "Bosácza, tót falu, Trencsén vgyében, 1049 kath., 812 evang., 293 zsidó lak., az irtásokban 728 kath., 120 evang., 18 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Synagóga. – Határja nagy, de hegyes, sovány; erdeje sok; pálinkát főz; savanyúvize is van. F. u. a Beczkói uradalom. Ut. p. Trencsén."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. Lakói szövéssel, varrással, népviselet készítésével, nyáron idénymunkákkal foglalkoztak. 1921-től szeszfőzde működött a községben, mely híres volt szilvapárlatáról. A bosáci szilvapárlat ma – bošácka slivovica néven – európai uniós eredetvédettségű termék.[4]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 3955, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1345 lakosából 1334 szlovák volt.

2011-ben 1393 lakosából 1354 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1733-ban barokk stílusban épült, 1789-ben klasszicista stílusban építették át. Falfestményeit Jozef Hanula alkotta 1906-ban.
  • A faluban egy régi házból kialakított falumúzeum is található, ahol egyebek mellett az itteni szép népviselet, bútorok és használati tárgyak is megtekinthetők.
  • Kápolnáját 1763-ban az Erdődyek építtették barokk stílusban. Oltárképei Franz Anton Maulbertsch alkotásai. A kápolna az 1760-as években épített és 1908-ban lebontott Erdődy-kastély épületegyüttesébe tartozott.
  • A község már a 18. században nevezetes volt gyümölcstermesztéséről és annak feldolgozásáról. Az aszalt szilvát tutajokon egészen Budapestig szállították.
  • A Lysica-hegy (501,7 m) a községtől észak-nyugatra fekszik.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1863-ban Sándorfi Nándor esperes plébános, amatőr régész, Sándorfi Ede pap bátyja.
  • Itt született 1869-ben Eduard Šandorfi-Škrabánek (Sándorfi Ede) római katolikus pap, több katolikus újság szerkesztője. Emléktáblája a korábbi iskola falán áll.
  • Itt született 1898-ban Juraj Krajčovič szlovák bányamérnök, pedagógus.
  • Itt született 1903-ban Koloman Slimák kinológus, vadász.
  • Itt született 1908-ban Štefan Kuna katonatiszt, a SzNF résztvevője.
  • Itt született 1930-ban Mikuláš Beňo szlovák kommunista funkcionárius, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, parlamenti képviselő.
  • Ľudovít Bránsky akadémiai festő.

Források[szerkesztés]

  • Vidličková, M. - Klement, M.: Reformácia a rekatolizácia Bošáckej doliny v rokoch 1545-1801.

További információk[szerkesztés]