Bosác

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bosác (Bošáca)
A római katolikus templom.
A római katolikus templom.
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Vágújhelyi
Turisztikai régió Vágmente
Rang község
Polgármester Daniel Juráček
Irányítószám 913 07
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám NM
Népesség
Teljes népesség 1393 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 235 m
Terület 19,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bosác (Szlovákia)
Bosác
Bosác
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 50′, k. h. 17° 50′Koordináták: é. sz. 48° 50′, k. h. 17° 50′
Bosác weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bosác témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bosác (szlovákul: Bošáca) falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Vágújhelytől 8 km-re északra a Fehér-Kárpátok szélén fekvő Bosáci völgy közepén.

Története[szerkesztés]

A mai falu területén már az újkőkorban is éltek emberek. Na Kopci nevű magaslatán a lelőhelyéről elnevezett ún. bosáci típusú kerámiák kerültek elő. A korai bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt itt, melynek temetőjét is feltárták. A későbbi korban a hallstatti és a la théne-i kultúra települései álltak a Martákovej skale nevű helyen. 1380-ban Bosach néven említik először. 1398-ban possessi Bosach, 1479-ben Besach villa Bsacz, 1506-ban possessio Bosacz, 1773-ban Bosacza néven szerepel az oklevelekben. A falu a beckói váruradalom része volt. 1598-ban malma és 107 háza volt. 1720-ban szőlőskert és 104 adózó háztartás volt a településen. 1784-ben 340 házában 415 családban 2146 lakosa élt. 1828-be 364 háza volt 2117 lakossal. Lakói gyümölcstermesztéssel, szeszfőzéssel és kereskedéssel foglalkoztak. A 19. században 10 malom, fűrésztelep állt a faluban.

A 18. század végén Vályi András szerint "BOSACZA. Nagy tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vág Újhelytöl 3/4. mértföldnyire, 255földgye néhol soványas; de egyéb javaira nézve, mellyekkel bővelkedik, első Osztálybéli. " [2]

A 19. század közepén Fényes Elek szerint "Bosácza, tót falu, Trencsén vgyében, 1049 kath., 812 evang., 293 zsidó lak., az irtásokban 728 kath., 120 evang., 18 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Synagóga. – Határja nagy, de hegyes, sovány; erdeje sok; pálinkát főz; savanyúvize is van. F. u. a Beczkói uradalom. Ut. p. Trencsén." [3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. Lakói szövéssel, varrással, népviselet készítésével, nyáron idénymunkákkal foglalkoztak. 1921-től szeszfőzde működött a községben, mely híres volt szilvapárlatáról. A bosáci szilvapárlat ma – bošácka slivovica néven – európai uniós eredetvédettségű termék.[4]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 3955, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1345 lakosából 1334 szlovák volt.

2011-ben 1393 lakosából 1354 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1733-ban barokk stílusban épült, 1789-ben klasszicista stílusban építették át. Falfestményeit Jozef Hanula alkotta 1906-ban.
  • A faluban egy régi házból kialakított falumúzeum is található, ahol egyebek mellett az itteni szép népviselet, bútorok és használati tárgyak is megtekinthetők.
  • Kápolnáját 1763-ban az Erdődyek építtették barokk stílusban. Oltárképei Franz Anton Maulbertsch alkotásai. A kápolna az 1760-as években épített és 1908-ban lebontott Erdődy-kastély épületegyüttesébe tartozott.
  • A község már a 18. században nevezetes volt gyümölcstermesztéséről és annak feldolgozásáról. Az aszalt szilvát tutajokon egészen Budapestig szállították.
  • A Lysica-hegy (501,7 m) a községtől észak-nyugatra fekszik.

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]