Ocskó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ocskó (Očkov)
Mohyla, Očkov (2010-07-27).jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Turisztikai régióKözépső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1321
Polgármester Miroslav Beňovič
Irányítószám 916 22
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám NM
Népesség
Teljes népesség478 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság166 m
Terület4,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ocskó (Szlovákia)
Ocskó
Ocskó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 00″, k. h. 17° 45′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 00″, k. h. 17° 45′ 50″
Ocskó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ocskó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ocskó (szlovákul Očkov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Vágújhelytől 13 km-re délnyugatra található.

Története[szerkesztés]

A mai község területén a bronzkorban az úněticei kultúra települése terült el. A késő bronzkorból a velaticei kultúra sírjait tárták itt fel. Számos urna került elő a római-barbár korszakból is, majd a 10-11. században szláv település állhatott ezen a helyen.

A mai települést 1321-ben említik először "Wchkou" alakban. Az Ocskay család ősi birtoka. 1709-ben császári csapatok pusztították el. A 18. században a csejtei uradalom része. 1715-ben szőlőhegye és 14 adózó háztartása volt. 1753-ban 24 család lakta. 1787-ben 36 házában 283 lakos élt. 1828-ban 54 ház állt a faluban 372 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "OCSKO. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Ocskay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Podolához közel, mellynek filiája, földgye, réttye jó, legelője elég, piatzozása Verbón, Csejtán, és Újhelyben."[2]

Fényes Elek szerint "Ocsko, tót falu, Nyitra vmegyében, Dudvágh mellett; Verbóhoz 3/4 órányira. 354 kath., 4 evang., 24 zsidó lak., s igen jó határral. F. u. az Ocskay család. Ut. p. Galgócz."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 356, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 432 lakosából 429 szlovák volt.

2011-ben 463 lakosából 437 szlovák.

Itt született[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1860 és 1881 között épült neoklasszicista stílusban.
  • A Mária-oszlop 1749-ben készült.
  • Az Ocskay család nemesi kúriája 1770 körül épült barokk stílusban, 1830 körül bővítették. Ma régészeti kiállítás látható benne.
  • A falu felett mintegy 250 késő bronzkori sírt tártak fel.
  • A község határában fogták el 1710. január 1-jén az árulással vádolt Ocskay László kuruc brigadérost. Elfogatásának színhelyén családja emlékoszlopot emeltetett.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]