Temetvény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Temetvény (Hrádok)
A római katolikus templom.
A római katolikus templom.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Rang község
Első írásos említés 1426
Polgármester Rastislav Beňo
Irányítószám 916 33
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám NM
Népesség
Teljes népesség 658 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság196 m
Terület24,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Temetvény (Szlovákia)
Temetvény
Temetvény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 17° 53′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 17° 53′ 00″
Temetvény weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Temetvény témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Temetvény (szlovákul Hrádok) község Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Vágújhelytől 11 km-re délkeletre, a Vág bal partján fekszik. Erdő borította hegytetőn állnak várának emeletnyi magas maradványai.

Története[szerkesztés]

Temetvény várát a tatárjárás után építették a Rosd nembeli Demeter és Mihály ispánok, akik megvédték a trónharcok során is. Uradalmi központ volt, melyhez 11 falu tartozott. A 14. században Csák Máté tulajdonában találjuk, majd az Ujlakyaké, a Thurzóké, végül a 17. században a Bercsényieké lett. Itt született 1665. december 6-án gróf Bercsényi Miklós, Ung vármegye főispánja, kuruc főgenerális, és innen menekült 1701-ben Lengyelországba. A vár a 18. században elveszítette jelentőségét, azóta pusztul.

A települést 1246-ban említik először Temetvény várának tartozékaként. 1348-ban "Hradnuk", 1452-ben "Haradnak" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A vár tartozékaként birtokosai a vár mindenkori tulajdonosai voltak. 1453-ban említik a Vág itteni gázlóját. 1710-ben főbb birtokosai a Csákyak, Sándorok, Ghiczyk, Motesiczkyk és Mednyánszkyak voltak. 1715-ben a falunak szőlőskertje, 15 jobbágy és 29 zsellér háztartása létezett. A 19. század első felében papírmalma működött. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1920-ig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

Vályi András szerint "HRADEK. Tót falu Trentsén Várm. lakosai katolikusok, fekszik Beczkó Várához nem meszsze, nagy hegyek között, határja középszerű." [2]

Fényes Elek szerint "Hradek, tót falu, Nyitra vmegyében, a Vágh bal partján: 606 kath., 63 evang., 7 zsidó lak. Van kath. par. temploma, szép erdeje, papirosmalma, és egy réve a Vághon. F. u. többen. Ut. p. Galgócz." [3]

Nyitra vármegye monográfiájában "Hrádek, tót község a Vág balpartján, az Inovecz-hegység alján. Van 703 lakosa. Vallásukra nézve 526 r. kath., 166 ág. evangelikus és néhány izraelita. Posta és táviró Kocsócz, vasúti állomása Vág-Ujhely. A 13. század közepén „Harranuk” név alatt királyi birtok volt. 1453-ban „Hradnok”-nak nevezték. Kath. temploma, melynek az esztergomi érsek a kegyura, 1802-ben épült. A községtől keletre emelkedik a nagy kiterjedésü temetvényi várrom, melynek történeti szerepléséről más helyen emlékezünk meg. Földesura a Motesiczky, Sándor és Ghyczy család volt." [4]

Népessége[szerkesztés]

1752-ben 72 család élt a községben.

1787-ben 105 házában 689 lakos élt.

1828-ban 95 háza volt 667 lakossal.

1910-ben 889, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 658 lakosából 599 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Temetvény várának tekintélyes romjai a falutól délkeletre emelkedő hegytetőn találhatók.
  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1729-ben épült a korábbi templom helyén, 1802 és 1818 között klasszicista stílusban építették át. Belseje barokk-klasszicista, falfestményei 1887-ben készültek.

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Follajtár József 1927: Temetvény vára. Turisták Lapja 39, 16-19.
  • Marek, Miloš 2009: Panstvo Tematín v stredoveku. Studia historica Tyrnaviensia VIII. Trnava, 31-63.
  • Radoslav Ragač: Príspevok k histórii a stavebným dejinám hradu Tematín v období raného novoveku.

Külső hivatkozások[szerkesztés]