Császtó
| Császtó (Častkovce) | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Vágújhelyi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Dušan Bublavý | ||
| Irányítószám | 916 27 | ||
| Körzethívószám | 032 | ||
| Forgalmi rendszám | NM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1719 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 146 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 178 m | ||
| Terület | 7,57 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 41′ 21″, k. h. 17° 46′ 50″48.689200°N 17.780600°EKoordináták: é. sz. 48° 41′ 21″, k. h. 17° 46′ 50″48.689200°N 17.780600°E | |||
| Császtó weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Császtó témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Császtó (1899-ig Császtkó, szlovákul Častkovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Vágújhelytől 8 km-re délnyugatra található.
Története
[szerkesztés]1392-ben "Chastko" néven említik először. A csejtei váruradalom része volt. 1855-től a Breuner család birtoka. 1568-ban 37 jobbágytelke létezett. 1715-ben szőlőskertje, 22 jobbágy és 41 zsellércsaládja volt. 1758-ban 61 család élt a településen. 1787-ben 144 házában 844 lakos élt. 1828-ban 93 házát 633-an lakták. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "Csasztkócz, tót falu, Nyitra vmgyében a Dudvágh mellett, Csejtéhez 1/2 órányira: 144 kath., 432 evang. 45 zsidó lak. Termékeny földdel, vizimalommal. F. u. a csejtei uradalom."[2]
Fényes Elek szerint "Csasztkócz, tót falu, Nyitra vmgyében a Dudvágh mellett, Csejtéhez 1/2 órányira: 144 kath., 432 evang. 45 zsidó lak. Termékeny földdel, vizimalommal. F. u. a csejtei uradalom."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 987 | 1014 | 1263 | 1719 |
| Különbség | +2,73 % | +24,55 % | +36,10 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1705 | 1719 |
| Eltérés | +0,82 % |
1910-ben 809, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1019 lakosából 1009 szlovák volt.
2011-ben 1107 lakosából 1072 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1748-ban Révay János Antal szepesi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, Turóc vármegye örökös főispánja.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt temploma 1880-ban épült.
- Kastélya 1640-ben épült, a 18. század második felében későbarokk stílusban építették át.
- A községben egy, a 18. század második felében épített harangláb is áll.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
A Vágújhelyi járás települései | ||
|---|---|---|
Vágújhely (Nové Mesto nad Váhom) | ||
|  | |