Sopornya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sopornya (Šoporňa)
Soporna - kostol 1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalántai
Rang község
Első írásos említés 1251
Polgármester Adrián Macho
Irányítószám 925 52
Körzethívószám 031
Forgalmi rendszám GA
Népesség
Teljes népesség 4135 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség132 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság122 m
Terület31,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sopornya (Szlovákia)
Sopornya
Sopornya
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 15′ 00″, k. h. 17° 49′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 00″, k. h. 17° 49′ 00″
Sopornya weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sopornya témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sopornya (szlovákul Šoporňa) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szeredtől 8 km-re délkeletre található.

Élővilága[szerkesztés]

Sopornya-Kövecsesen van gólyafészek, de az előző évekkel ellentétben 2013-ban és 2014-ben sem fészkeltek benne a gólyák.[2]

Története[szerkesztés]

A Sopornya (Kövecses) és Vághosszúfalu határán lévő halmok egyike, alatta elszántott sírok nyomaival. Ma természetvédelmi terület.

A település első írásos említése IV. Béla király 1251. július 15-én keltezett oklevelében történt, melyben megalapítja a turuli (turóci) monostort és javadalmakkal, valamint földbirtokokkal látja el. Az oklevélben a település "ad terram ville Supurni" alakban szerepel. 1411-ben "Soporny", 1420-ban "Sopornok" néven említik. A semptei uradalom része volt, mely ekkor királyi birtok. A 14. század elejétől több birtokosa is volt, így Linpold német nemes, Csák Máté fia Péter, György bazini gróf, valamint a Rozgonyi, Báthory és Thurzó családok. A 17. században az Eszterházy család lett a birtokosa. A 18. század elején nagy pestisjárvány pusztított, melynek mintegy 40 lakos esett áldozatául. A későbbiekben viszont rohamos fejlődésnek indult a település és a század végére a lakosság száma elérte a 2000 főt, a házak száma pedig a 300-at. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Ispotályát 1809-ben létesítették. 1831-ben kolera tizedelte lakosságát.

Vályi András szerint "SOPORNYA, v. Sopornyi. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Vág vize mellett, Szeredhez 1 mértföldnyire; pusztája is van, földgyei jók, vagyonnyai jelesek, eladásra is jó módgyok van."[3]

Fényes Elek szerint "Sopornya, tót falu, Nyitra vmegyében, a Vágh vize mellett, Semptéhez délre egy órányira: 2195 kath., 13 zsidó lak., kath. paroch. templommal. – Határa dombos; van erdeje, szőlőkerte, s hajó-malma a Vágh vizén. F. u. gr. Eszterházy Károly."[4]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Sopornya nagyközség, a Vág balpartján fekszik. Lakosainak száma 2989 és ezek közül 2908 róm. katholikus. Nyelvére nézve csekély kivétellel mind tót. Postája van, táviró- és vasúti állomása Szered. A község 1251-ben Sempte vár tartozéka volt. Eredeti neve – a hagyomány szerint – „Sopárnya” volt. Hogy itt hajdan magyarok laktak, azt a dülők magyar elnevezéséből lehet következtetni. Templomot – a mely körül temetőhely is volt – 1777-ben kapott Sopornya; azelőtt csak egy kis kápolna volt itt. Egy kis Máriaszobor, a mely a templomban őríztetik, e kápolnából származik. A községet többször nagy csapás érte. A határban talált régi fegyverek töredékei s más régiségek azt mutatják, hogy Sopornya már a tatárjárás idejében is sokat szenvedett. A török világban a törökök pusztították. A harminczas évek elején nagy kolera-járvány dühöngött itt, a mikor több mint egy harmada a lakosságnak kihalt. 1848-ban az osztrákok gyujtották föl a falut. Mészáros Dávid plébánost az osztrákok elfogták, halálra ítélték s Pozsonyban agyonlövették. 1813-ban Sopornya egyik utczáját egészen elsöpörte a rendkívül nagy árvíz s határában igen sok kárt okozott. Az 1894-iki vizáradás szintén sok kárt tett. 1848. év előtt a galánthai gróf Eszterházy család vág-szeredi ága volt itt a földesur, jelenleg pedig D’Hennin Angelika franczia herczegnő és a br. Schey család. A hagyomány szerint a Kövecses pusztához tartozó „Sv. Mikulás” dombján valamikor kolostor volt, a mi mellett az is tanúskodik, hogy azon a helyen szántás közben emberi csontokat, valamint sok téglatörmeléket találtak."[5]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 3631 lakosából 3223 szlovák és 326 magyar volt.

2001-ben 4122 lakosából 4058 szlovák és 26 magyar volt.

2011-ben 4135 lakosából 3941 szlovák és 54 magyar.

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1777-ben épült, egy korábbi kápolna helyén klasszicista stílusban. A templommal egyidős az előtte álló kereszt.
  • A Szent Anna kápolna 1750-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Slavomír Katkin 1996: Fragment železného meča zo Šoporne. AVANS 1994, 106.
  • Novák Veronika 1992: Veľkostatok Štrkovec v archívnych prameňoch. Studia Galanthensia 5, 33-36.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sopornya témájú médiaállományokat.