Nyitrapásztó
| Nyitrapásztó (Pastuchov) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Galgóci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1275 | ||
| Polgármester | Štefan Huszár | ||
| Irányítószám | 920 63 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | HC | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 934 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 65 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 220 m | ||
| Terület | 15,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Nyitrapásztó weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrapásztó témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nyitrapásztó (szlovákul Pastuchov) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Galgóctól 5 km-re keletre, a Blatina és Galanovka-patakok völgyében, 200 m tengerszint feletti magasságban fekszik.
Története
[szerkesztés]1276-ban említik először. 1326-ban Nyarras-i Damján fia Miklós fiai: István és Damján 30 márka dénárért eladták az adományban szerzett Pazthuh-t Bugar fia Márton mesternek privilégiumaikkal együtt.[2]
Lakói mezőgazdasággal, kosárfonással, szövéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "PÁSZTÓ. Pasztuchov. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Galgótzhoz 1 mértföldnyire, földgye közép termékenységű, fája van mind a’ kétféle, szőlei termékenyek, legelője elég, piatzozása Galgótzon, Vágvizén malma közel, első osztálybéli."[3]
Fényes Elek szerint "Pászto (Pasztuchov), tót falu, Nyitra vgyében, 491 kath., 78 evang., 4 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Ut. p. Galgócz."[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 961 | 982 | 970 | 934 |
| Különbség | +2,18 % | -1,22 % | -3,71 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 948 | 934 |
| Eltérés | -1,47 % |
1910-ben 810 lakosából 784 szlovák és 14 magyar anyanyelvű volt.
2001-ben 968 lakosából 957 szlovák és 3 magyar volt.
2011-ben 989 lakosából 942 szlovák és 3 magyar volt.
2021-ben 976 lakosából 945 szlovák, 2 magyar, 10 egyéb és 19 ismeretlen nemzetiségű.[6]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt szolgált Jancsó András katolikus plébános.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1846-ban épült.
- Pásztói csipke.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ DLDF 261269; Piti F. 2025 (szerk.): Anjou-kori Oklevéltár - Supplementum II. Pótlások és kiegészítések a sorozat I–XXVI. köteteihez (1301–1342) /évvel ellátott oklevelek/. Budapest-Szeged, 145 No. 189
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ ma7.sk


