Ugrás a tartalomhoz

Nyitrakoros

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Alsóhelbény szócikkből átirányítva)
Nyitrakoros (Krušovce)
Nyitrakoros zászlaja
Nyitrakoros zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Rangközség
Első írásos említés1158
PolgármesterIvan Hubinský
Irányítószám956 31
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámTO
Népesség
Teljes népesség1745 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség131 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176 m
Terület13,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 35′ 46″, k. h. 18° 12′ 39″48.596111°N 18.210833°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 46″, k. h. 18° 12′ 39″48.596111°N 18.210833°E
Nyitrakoros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrakoros témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitrakoros (szlovákul Krušovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 4 km-re északkeletre, a Bebrava jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Koros egyike a Nyitravidék legrégibb településeinek. Már a Nagymorva Birodalom idején település volt itt. A 11. században már önálló plébánia és két templom állt ezen a helyen, az egyik Szent Miklós, a másik Szűz Mária tiszteletére szentelve. Az előbbi a falu alsó részén állt, azonban annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. Helyette 1240 körül új templom épült, melyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek. A templomot 1285-ben említi írott forrás.

A falut 1235-ben említik először, amikor IV. Béla király a tapolcsányi uradalmat szolgálataiért a Türje nembeli Dénesnek adja. Az oklevél leírja a birtok határát és a szomszédos települések között Koros is szerepel. 1244-ben "Krus", 1285-ben "Korus", 1312-ben "Koros" néven említik. A nyitrai káptalan birtoka volt, majd a 12. századtól a 17. századig a Korossy család a földesura. 1641-ben a Berényi család, 1676-ban a Géczy-Soós család, 1839-ben a Zay család, 1878-ban a Springer család szerzett birtokot a községben. A 19. században a Nemeshegyi család birtoka. 1715-ben 14 adózó háztartása volt. 1787-ben 60 házában 623 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

A hozzá tartozó Alsóhelbény 1328-ban tűnik fel az írott forrásokban. A Rajcsányi család és a nyitrai püspökség birtoka volt. Később a Korossy családé, majd a 17. századtól a Berényieké. A 18. században a Klobusiczky és más családok birtoka. A 19. században a Zay, Zichy és Ujfalussy családok a birtokosai. Lakói mezőgazdaságból, kosárfonásból éltek. 1964-ben csatolták Nyitrakoroshoz.

Vályi András szerint "KOROS Krussovce. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai G. Berényi, és Klobusiczky Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Tapoltsánhoz fél mértföldnyire, határja középszerű, mint vagyonnyai."[2]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. 1976–1990 között Nagytapolcsányhoz tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1208 lakosából 1113 szlovák, 70 magyar és 24 német.

2001-ben 1730 lakosából 1713 szlovák volt.

2011-ben 1746 lakosából 1642 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült. A 18. században Rudnay Sándor, a későbbi esztergomi érsek átépíttette. Főoltára a 19. század második felében készült.
  • A Berényi-kastély 1830-ban épült, mai formáját az 1906. évi átépítéssel nyerte el.
  • A Szent Család-kápolna 1872-ben épült.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyitrakoros&oldid=26869798”