Ratkóc
Ratkóc (Ratkovce) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nagyszombati |
Járás | Galgóci |
Rang | község |
Első írásos említés | 1388 |
Polgármester | Martin Červenka |
Irányítószám | 920 42 |
Körzethívószám | 033 |
Forgalmi rendszám | HC |
Népesség | |
Teljes népesség | 350 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 73 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 145 m |
Terület | 4,45 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 28′ 02″, k. h. 17° 43′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 02″, k. h. 17° 43′ 11″ | |
Ratkóc weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ratkóc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Ratkóc (szlovákul Ratkovce) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Galgóctól 11 km-re, északnyugatra található.
Története[szerkesztés]
A mai Ratkóc területén az újkőkorban a vonaldíszes kerámia népének települése állt. A kora bronzkorból a hévmagyarádi kultúra nyomai és vaskori leletek ismertek.
Ratkócot 1388-ban említi először oklevél "Ratkolch"néven, amikor Csejte várának tartozéka volt. Később a nagyszombati plébánia, majd a káptalan tulajdona lett. A török hódítások idején a falu a török által támadott területek határára esett, ennek ellenére területén a harcokban elesettek és lovaik maradványait találták meg. A török támadások mellett gyakran pusztított itt járvány, árvíz és tűzvész is. Járványok pusztítottak 1514-ben, 1581-ben, 1585-ben, 1610-ben, 1678-ban és 1710-ben, utoljára a kolera 1831-ben és 1866-ban szedte áldozatait. 1860-ban háromszor is volt tűzvész a községben, 1813-ban pedig a Vág árvíze öntötte el a környéket hatalmas károkat okozva. Az újabb időkben 1904. augusztus 15-én pusztított nagyobb tűzvész, melynek 19 ház és 3 nagy pajta esett áldozatul.
„Ratkócz lakosai az 1715 évi adóösszeírás szerint:
Radkocz, Ratkócz, Ratkóc, Nyitra, Ratkovce, SK
Adózók neve: Joannes Belohosztovszky; Joannes Dostik; Georgius Sitkovicz; Joannes Blasko; Marsuska; Joannes Misak; Georgius Mikuss; Thomas Oregha; Georgius Risavi; Thomas Singich; Martinus Smicsigh; Paulus Adamis; Joannes Bull; Georgius Hallabala; Joannes Moravcsik; Michael Vozarik; Martinus Risavi; Brezova; Georgius Szivak; Joannes Danis; Pasztorkova; Joannes Blassko; Andreas Jurcsek; Joannes Herczegh; Andreas Babusicz; Lucas Siskovics”
Vályi András szerint: "RATKÓCZ. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ Nagyszombati Plébánia, lakosai katolikusok, fekszik a’ Vágújhelyi járásban, határja ollyan, mint Zlukóczé, második osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint: "Ratkócz, tót falu, Nyitra vmegyében, Ujváraskához 1/2 órányira: 320 kath., 9 zsidó lak. F. u. a nagyszombati káptalan, ezelőtt a plébánia birta. Ut. p. Galgócz."[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Ratkócz, tiszta tót falu a Dudvág jobb partján, 335 r. kath. vallásu lakossal. Posta- és vasúti állomása Lipótvár, távírója Galgócz. Kath. temploma 1756-ban épült. Földesurai 1388-ban a csejtei várurak, később a nagyszombati prépostság voltak."[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 419, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 296 lakosából 290 szlovák volt.
2011-ben 326 lakosából 313 szlovák volt.
2021-ben 350 lakosából 340 szlovák, 1 (+1) magyar, (+1) ruszin, 6 egyéb és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei[szerkesztés]
Római katolikus temploma a Nagyboldogasszonynak van szentelve.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. február 10.)
- ↑ ma7.sk
Források[szerkesztés]
- Müller, S. 2012: Smolenice-Molpír, Sereď und Ratkovce. Studien zu Siedlungen der frühen Eisenzeit in der Südwestslowakei. Universitätforschungen zur prähostorischen Archäologie 220. Bonn