Kaplat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kaplat (Koplotovce)
Zárókő falu kapuján
Zárókő falu kapuján
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalgóci
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Jozef Števík
Irányítószám 920 01
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám HC
Népesség
Teljes népesség760 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség118 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság159 m
Terület5,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kaplat (Szlovákia)
Kaplat
Kaplat
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 28′ 28″, k. h. 17° 48′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 28″, k. h. 17° 48′ 30″
Kaplat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaplat témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kaplat (szlovákul Koplotovce) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Galgóctól 5 km-re északra, a Vág bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1113-ban a zobori apátság birtoklevelében említik először. Várkastélyát 1613-ban Gosztonyi Tamás emeltette, később átalakították.

Vályi András szerint „KAPLÁT. Kaplatovce. Tót falu Nyitra Várm. lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Galgóczhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja középszerű, tűzre való fája szűken van.[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában „Kápláth, (Koplotovecz), Nyitra m. tót falu, ut. p. Galgóczhoz 3/4 órányira, a Vágh mellett. Számlál 442 kath. lak. Földe termékeny, van vízimalma, erdeje, bora, és sok gyümölcse. Meleg-forrásai csak kenderáztatásra használhatók. F. u. Kochanovszky, Frideczky, gr. Erdődyné, s m. t.[1]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Kaplat, a Vág balpartján, Galgócztól északra, mintegy 7 kilométernyire, 220 tót, r. kath. vallású lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Galgócz. Ősrégi község, mely már a XII. században "Cuplot" és később "Koploth" néven szerepelt. Kath. temploma 1747-ben épült. Kegyura Frideczky Thimót. Itt van a Gosztonyi Tamás által 1613-ban épített várkastély, mely akkoriban erődített hely volt, ma azonban nagyobb része már át van alakítva. Tulajdonosa Frideczky Timót volt főispán, aranysarkantyús vitéz, kinek itt nagyobb birtoka is van. Földesurai a Gosztonyiak, a Kochanovszky, Ambrus és Frideczky családok voltak. A község határában a mult század közepén állott Csenede-pusztát a Vág elpusztította. Egy kénes forrás is található itten."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 216 lakosából 12 magyar és 188 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 220 lakosából 3 magyar és 211 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 245 lakosából 15 magyar és 226 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 252 lakosából 5 magyar és 243 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 301 lakosából 1 magyar és 297 csehszlovák volt.

1930-ban 301 lakosából 3 magyar és 296 csehszlovák volt.

1991-ben 537 lakosából 531 szlovák volt.

2001-ben 535 lakosából 530 szlovák volt.

2011-ben 682 lakosából 672 szlovák és 1 magyar.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt hunyt el Frideczky Timót (1818-1899) országgyűlési képviselő, Nyitra vármegye főispánja, aranysarkantyús vitéz.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Zdenko Gálik 2019: Archeologické nálezy z územia dnešnej obce Koplotovce. Historia Nova 15.
  • Zdenko Gálik 2017: Dejiny Koplotoviec 1113 – 1452. Historia Nova 13.
  • Rebro, A.: Vzácne minerálne vody v Koplotovciach.
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. március 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]