Szilád
| Szilád (Siladice) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Galgóci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1113 | ||
| Polgármester | Róbert Repka | ||
| Irányítószám | 920 52 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | HC | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 647 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 89 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 134 m | ||
| Terület | 7,60 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Szilád weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilád témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szilád (szlovákul Siladice, németül Siladitz) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Galgóctól 12 km-re délnyugatra, a Vág jobb partján.
Története
[szerkesztés]A település első írásos említése „Zaladze” alakban 1113-ban, a zobori apátság birtokainak leírásában történt. 1490 és 1500 között a Sziládi család birtoka. 1663-ban elpusztította a török. 1641-től az Eszterházy családé. Lakói a galántai uradalomnak tartoztak robottal és adófizetéssel 1848-ig. 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztította, melynek 166 lakos esett áldozatául. 1886-ban a Vág vize öntött ki és az egész falu víz alá került. A község első iskolája 1856-ban épült fel.
Vályi András szerint „SZILAD. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Gr. Eszterházy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik F. Zellához nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű, földgyét Vágvize néha megönti, vagyonnyai Karkóczéhoz majd hasonlók.”[2]
Fényes Elek szerint „Szilád, tót falu, Nyitra vmegyében, a Vágh jobb partján, Poson vmegye szélén. Számlál 558 kath., 128 evang., 48 zsidó lak. F. u. gróf Eszterházy Károly. Ut. p. Galgócz.”[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint „Szilád, a Vág jobb partján, Pozsonyvármegye határán, 715 nagyobbára tót lakossal, kik 2/3 részben róm. katholikusok, 1/3 részben ág. evangelikusok. Postája van, táviró- és vasúti állomása Szilád-Zelle. Kath. temploma 1749-ben épült. Földesúrai a Thúróczyak voltak. Ősrégi község, mely a XII. század elején már „Zaladze” név alatt van említve. Később „Zili”, sőt „Szilágy” (Scylag) néven, a XVII. században pedig „Szilány” név alatt szerepel.”[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott. A községháza épülete 1934-ben épült.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 637 | 620 | 670 | 647 |
| Különbség | -2,66 % | +8,06 % | -3,43 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 656 | 647 |
| Eltérés | -1,37 % |
1910-ben 882, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 627 lakosából 625 szlovák volt.
2011-ben 676 lakosából 665 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Mindenszentek tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1749-ben épült barokk stílusban, a 19. század elején empire stílusban építették át. Főoltárát Szent Péter, Szent Pál, Szent István király és Szent László király szobrai ékesítik. Orgonája a 18. század végén készült. Harangja a feljegyzések szerint 17. századi.
- A falu két útmenti keresztje 1854-ben készült.
- Az evangélikusok imaháza 1914-ben épült, hasonlóan az evangélikus iskola épületéhez. Az imaházhoz 1959-ben építettek tornyot.
Jegyzetek
[szerkesztés]- Anton Točík 1962: Nové nálezy z doby sťahovania národov na juhozápadnom Slovensku. Študijné zvesti 9, 202
- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos oldal Archiválva 2009. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- E-obce.sk Archiválva 2008. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó[halott link]
- Szilád Szlovákia térképén


