Szilád
| Szilád (Siladice) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Galgóci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1113 |
| Polgármester | Róbert Repka |
| Irányítószám | 920 52 |
| Körzethívószám | 033 |
| Forgalmi rendszám | HC |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 673 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 89 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 134 m |
| Terület | 7,60 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szilád
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 21′ 30″, k. h. 17° 44′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 30″, k. h. 17° 44′ 30″ | |
| Szilád weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szilád témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szilád (szlovákul Siladice, németül Siladitz) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Galgóctól 12 km-re délnyugatra, a Vág jobb partján.
Története[szerkesztés]
A település első írásos említése „Zaladze” alakban 1113-ban, a zobori apátság birtokainak leírásában történt. 1490 és 1500 között a Sziládi család birtoka. 1663-ban elpusztította a török. 1641-től az Eszterházy családé. Lakói a galántai uradalomnak tartoztak robottal és adófizetéssel 1848-ig. 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztította, melynek 166 lakos esett áldozatául. 1886-ban a Vág vize öntött ki és az egész falu víz alá került. A község első iskolája 1856-ban épült fel.
Vályi András szerint „SZILAD. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Gr. Eszterházy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik F. Zellához nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű, földgyét Vágvize néha megönti, vagyonnyai Karkóczéhoz majd hasonlók.”[2]
Fényes Elek szerint „Szilád, tót falu, Nyitra vmegyében, a Vágh jobb partján, Poson vmegye szélén. Számlál 558 kath., 128 evang., 48 zsidó lak. F. u. gróf Eszterházy Károly. Ut. p. Galgócz.”[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint „Szilád, a Vág jobb partján, Pozsonyvármegye határán, 715 nagyobbára tót lakossal, kik 2/3 részben róm. katholikusok, 1/3 részben ág. evangelikusok. Postája van, táviró- és vasúti állomása Szilád-Zelle. Kath. temploma 1749-ben épült. Földesúrai a Thúróczyak voltak. Ősrégi község, mely a XII. század elején már „Zaladze” név alatt van említve. Később „Zili”, sőt „Szilágy” (Scylag) néven, a XVII. században pedig „Szilány” név alatt szerepel.”[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott. A községháza épülete 1934-ben épült.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 882, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 627 lakosából 625 szlovák volt.
2011-ben 676 lakosából 665 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Mindenszentek tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1749-ben épült barokk stílusban, a 19. század elején empire stílusban építették át. Főoltárát Szent Péter, Szent Pál, Szent István király és Szent László király szobrai ékesítik. Orgonája a 18. század végén készült. Harangja a feljegyzések szerint 17. századi.
- A falu két útmenti keresztje 1854-ben készült.
- Az evangélikusok imaháza 1914-ben épült, hasonlóan az evangélikus iskola épületéhez. Az imaházhoz 1959-ben építettek tornyot.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Hivatalos oldal Archiválva 2009. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- E-obce.sk
- Községinfó[halott link]
- Szilád Szlovákia térképén
