Alsóatrak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóatrak (Dolné Otrokovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Galgóci
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Ján Maršala
Irányítószám 920 61 (pošta Dolné Trhovište)
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám HC
Népesség
Teljes népesség 364 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 180 m
Terület 9,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsóatrak (Szlovákia)
Alsóatrak
Alsóatrak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 28′, k. h. 17° 56′Koordináták: é. sz. 48° 28′, k. h. 17° 56′
Alsóatrak weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóatrak (szlovákul Dolné Otrokovce) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Galgóci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Galgóctól 15 km-re északkeletre található.

Története[szerkesztés]

A zobori apátság 1113-as oklevele már említ egy Ardaric nevű falut, mely azonos lehet a településsel. 1156-ban Otroc néven, Alsóatrakot külön 1400-ban Also Atrak néven említik először. A zobori kolostor szolgálófalvai közé tartozott. Neve a szláv otrok (= rabszolga) főnévből származik.

1548-ban Ujfalussy Miklós a birtokosa, 1549-ben a Mérey család,[2] majd 1583-ban Rudolf király Nagyváthy Balázsnak adta. 1598-ban a török megtámadta és felégette a falut. 1600-ban a falu birtokosai a Kohányi, Lucsányi, Rákóczi, Rudnyánszky és Ábel családok voltak. Később a Rákóczi-birtokot a hannoveri Beninghaus család vásárolta meg.

Vályi András szerint "ATRAK. Alsó Atrak. Dolne Otrokovcze. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosai Bertalanfi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Felső Vásárdnak szomszédságában, mellynek filiaja Galgótzhoz egy mértföldnyire. Határbéli földgye sovány, fája kevés, réttyei jók, ’s legelője is meglehetős lévén, második Osztálybéli." [3]

Nyitra vármegye monográfiájában "Alsó-Attrak, szép völgykatlanban fekvő kis falu, 233 r. kath., tót lakossal. Postája van, távirója Galgócz, vasúti állomása Lipótvár. Egyike a legrégibb községeknek. 1113-ban „Adradic”, 1156-ban „Vldrucz” név alatt szerepel. Kath. temploma 1806-ban épült. Földesurai a Taukák, Kochanovszkyak és a Rákóczyak voltak. Jelenleg Rudnyánszky Györgynek van itt nagyobb birtoka." [4]

1890-ben régi templomát lebontották és 1934-ben építették a mai templomot. A falu iskolája 1907-ben épült. Lakói főleg mezőgazdaságból éltek.

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 280, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 334 lakosából 324 szlovák volt.

2011-ben 364 lakosából 331 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1934-ben épült.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Maksay Ferenc 1990: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén 1. MOL kiadványai 2 - Forráskiadványok 16/1, 542.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.