Alsóvásárd
| Alsóvásárd (Dolné Trhovište) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Galgóci | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Jaroslav Mrváň | ||
| Irányítószám | 920 61 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | HC | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 572 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 65 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 180 m | ||
| Terület | 10,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Alsóvásárd weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóvásárd témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Alsóvásárd (szlovákul Dolné Trhovište, korábban Dolné Vašardice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban. Gellénfalu tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Galgóctól 9 km-re keletre fekszik. A Nyitrai fennsíkon, a Vásárdi patak (szk. Trhovištský potok) – a Radosna patak (szk. Radošina) mellékága – völgyében található a település.
Története
[szerkesztés]A Pri plánkach, Rúbanice és Pasienky nevű dűlőkben a neolitikum korából való cserepeket és kőszerszámokat, míg a Turná dűlőben – légi fényképezés útján – állítólag objektumokat (sőt rondelt) is dokumentáltak. A Zlatárky dűlőben a felszíni leletek alapján a latén és római korban is éltek itt emberek, Fornószeg és Alsóvásárd között, a Galanovka patak jobb partján, a Kíčer vagy Kičír dűlőben pedig középkori település nyomaira bukkantak a 12-13. századból. Alapos régészeti kutatásuk azonban még várat magára. Az egyik ház udvarán – körülbelül 200 m-re délnyugatra a mai templomtól – 2 kelta sírt tártak fel a nagyszombati múzeum munkatársai.
1156-ban Vascard néven említik először.[2] Neve a magyar vásár főnévből származik.
1574-ben a Vásárdi és Tomaszeghi családok osztoztak a birtokon.[3]
Vályi András szerint "Alsó, ’s Felső Vasárd. 2 Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Bossányi, és több Urak, fekszik egygyik Pásztóhoz közel, és annak filiája; határbéli földgyeik termékenyek, szőlőhegyeik nagyok, és jók, piatzok Galgóczon, legelőjök szoross, fájok tűzre tsekély."[4]
Fényes Elek szerint "Alsó-Vásárd, Nyitra m. tót falu, Pásztó filial., 178 kath., 7 evang., 19 zsidó lak. Ut. p. Nagy-Ripény."[5]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 632 | 619 | 659 | 572 |
| Különbség | -2,05 % | +6,46 % | -13,20 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 571 | 572 |
| Eltérés | +0,17 % |
1910-ben 381, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 623 lakosából 616 szlovák volt.
2011-ben 650 lakosából 633 szlovák volt.
2021-ben 610 lakosából 1 magyar, 1 (+2) ruszin, 591 (+6) szlovák, 7 (+1) egyéb és 10 ismeretlen nemzetiségű volt.[7]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században, román stílusban épült. Harangja 1761-ből származik.
- Gellénfalui (szk. Jeleňová, korábban Galanová) részén késő klasszicista kastélya 1855-ben épült. Építtetője a szentharaszti Jellinek Mózes zsidó származású nagybirtokos volt. Ma a postának, könyvtárnak és borozónak ad otthont.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján[halott link]
- ↑ ŠOBA Ivanka pri Nitre, fond Csuty kr. 9/ No. 3
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]- Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939


