Alsóvásárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóvásárd
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Galgóci
Turisztikai régió Jászlói
Rang község
Polgármester Jaroslav Mrváň
Irányítószám 920 61
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám HC
Népesség
Teljes népesség 650 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 180 m
Terület 10,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsóvásárd (Szlovákia)
Alsóvásárd
Alsóvásárd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 26′, k. h. 17° 54′Koordináták: é. sz. 48° 26′, k. h. 17° 54′
Alsóvásárd weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóvásárd (szlovákul Dolné Trhovište, korábban Dolné Vašardice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban. Gellénfalu tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Galgóctól 9 km-re keletre fekszik. A Nyitrai fennsíkon, a Vásárdi patak (szk. Trhovištský potok) – a Radosna patak (szk. Radošina) mellékága – völgyében található a település.

Története[szerkesztés]

A Pri plánkach, Rúbanice és Pasienky nevű dűlőkben a neolitikum korából való cserepeket és kőszerszámokat, míg a Turná dűlőben – légi fényképezés útján – állítólag objektumokat (sőt rondelt) is dokumentáltak. A Zlatárky dűlőben a felszíni leletek alapján a latén és római korban is éltek itt emberek, Fornószeg és Alsóvásárd között, a Galanovka patak jobb partján, a Kíčer vagy Kičír dűlőben pedig középkori település nyomaira bukkantak a 12-13. századból. Alapos régészeti kutatásuk azonban még várat magára. Az egyik ház udvarán – körülbelül 200 m-re délnyugatra a mai templomtól – 2 kelta sírt tártak fel a nagyszombati múzeum munkatársai.

1156-ban Vascard néven említik először.[2] Neve a magyar vásár főnévből származik.

1574-ben a Vásárdi és Tomaszeghi családok osztoztak a birtokon.[3]

Vályi András szerint "Alsó, ’s Felső Vasárd. 2 Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Bossányi, és több Urak, fekszik egygyik Pásztóhoz közel, és annak filiája; határbéli földgyeik termékenyek, szőlőhegyeik nagyok, és jók, piatzok Galgóczon, legelőjök szoross, fájok tűzre tsekély." [4]

Fényes Elek szerint "Alsó-Vásárd, Nyitra m. tót falu, Pásztó filial., 178 kath., 7 evang., 19 zsidó lak. Ut. p. Nagy-Ripény." [5]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 381, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 623 lakosából 616 szlovák volt.

2011-ben 650 lakosából 633 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században, román stílusban épült. Harangja 1761-ből származik.
  • Gellénfalui (szk. Jeleňová, korábban Galanová) részén késő klasszicista kastélya 1855-ben épült. Építtetője a szentharaszti Jellinek Mózes zsidó származású nagybirtokos volt. Ma a postának, könyvtárnak és borozónak ad otthont.

Források[szerkesztés]

  • Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]

További információk[szerkesztés]