Alsóvásárd
| Alsóvásárd (Dolné Trhovište) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Galgóci |
| Rang | község |
| Polgármester | Jaroslav Mrváň |
| Irányítószám | 920 61 |
| Körzethívószám | 033 |
| Forgalmi rendszám | HC |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 610 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 65 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Terület | 10,06 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsóvásárd
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 26′, k. h. 17° 54′Koordináták: é. sz. 48° 26′, k. h. 17° 54′ | |
| Alsóvásárd weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóvásárd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsóvásárd (szlovákul Dolné Trhovište, korábban Dolné Vašardice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban. Gellénfalu tartozik hozzá.
Fekvése[szerkesztés]
Galgóctól 9 km-re keletre fekszik. A Nyitrai fennsíkon, a Vásárdi patak (szk. Trhovištský potok) – a Radosna patak (szk. Radošina) mellékága – völgyében található a település.
Története[szerkesztés]
A Pri plánkach, Rúbanice és Pasienky nevű dűlőkben a neolitikum korából való cserepeket és kőszerszámokat, míg a Turná dűlőben – légi fényképezés útján – állítólag objektumokat (sőt rondelt) is dokumentáltak. A Zlatárky dűlőben a felszíni leletek alapján a latén és római korban is éltek itt emberek, Fornószeg és Alsóvásárd között, a Galanovka patak jobb partján, a Kíčer vagy Kičír dűlőben pedig középkori település nyomaira bukkantak a 12-13. századból. Alapos régészeti kutatásuk azonban még várat magára. Az egyik ház udvarán – körülbelül 200 m-re délnyugatra a mai templomtól – 2 kelta sírt tártak fel a nagyszombati múzeum munkatársai.
1156-ban Vascard néven említik először.[2] Neve a magyar vásár főnévből származik.
1574-ben a Vásárdi és Tomaszeghi családok osztoztak a birtokon.[3]
Vályi András szerint "Alsó, ’s Felső Vasárd. 2 Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Bossányi, és több Urak, fekszik egygyik Pásztóhoz közel, és annak filiája; határbéli földgyeik termékenyek, szőlőhegyeik nagyok, és jók, piatzok Galgóczon, legelőjök szoross, fájok tűzre tsekély."[4]
Fényes Elek szerint "Alsó-Vásárd, Nyitra m. tót falu, Pásztó filial., 178 kath., 7 evang., 19 zsidó lak. Ut. p. Nagy-Ripény."[5]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 381, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 623 lakosából 616 szlovák volt.
2011-ben 650 lakosából 633 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században, román stílusban épült. Harangja 1761-ből származik.
- Gellénfalui (szk. Jeleňová, korábban Galanová) részén késő klasszicista kastélya 1855-ben épült. Építtetője a szentharaszti Jellinek Mózes zsidó származású nagybirtokos volt. Ma a postának, könyvtárnak és borozónak ad otthont.
Források[szerkesztés]
- Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján[halott link]
- ↑ ŠOBA Ivanka pri Nitre, fond Csuty kr. 9/ No. 3
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
|
Ez a szlovákiai Nagyszombati kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |