Szentharaszt
| Szentharaszt (Vinohrady nad Váhom) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Galántai |
| Első írásos említés | 1113 |
| Polgármester | Eva Hanusová |
| Irányítószám | 925 55 |
| Körzethívószám | 031 |
| Forgalmi rendszám | GA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1590 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 147 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 166 m |
| Terület | 10,70 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szentharaszt
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 18′ 30″, k. h. 17° 45′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 30″, k. h. 17° 45′ 50″ | |
| Szentharaszt weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szentharaszt (szlovákul Vinohrady nad Váhom, korábban Svätá Chrasť) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Szeredtől 3 km-re északkeletre, a Vág bal partján található.
Története[szerkesztés]
1113-ban a zoborhegyi apátság határleírásában említik először. Ekkor az apátsághoz tartozott, később a semptei váruradalom része volt. Ezt követően tulajdonképpen Sempte szőlőhegye volt, mely akkor lett nevezetes, amikor a 17. században gróf Eszterházi Ferencné Thököly Katalin kegykápolnát építtetett ide.
(Sempte) "Két kath. temploma van; az egyiket, mely szőllőhegyen áll és "Szent-Haraszt" templomnak neveztetik, gr. Thököli Katalin a XIV. században építtette. E templom nagyon látogatott búcsujáróhely."[2]
A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott. A falu csak 1958-ban nyerte el önállóságát.
Népessége[szerkesztés]
2001-ben 1466 lakosából 1442 szlovák volt.
2011-ben 1569 lakosából 1468 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A falu Szűz Mária tiszteletére szentelt 17. századi temploma kegyhely, eredete: egy, itt a szentkútnál bőrbetegségéből meggyógyult lány apja kápolnát építtetett.
- A falu felső végén, a Vág folyó feletti magaslaton egy Szent Orbán tiszteletére szentelt 1728-ban épített kápolna is áll, mely az itt vízbefúltak emlékére épült.
- A templom bejáratával szemben a Sándor grófi család síremlékei láthatók, akik a kegytemplom patrónusai voltak.
Források[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914. Nyitra vármegye.
