Ugrás a tartalomhoz

Királyrév

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Királyrév (Kráľov Brod)
Községháza
Községháza
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalántai
Rangközség
Első írásos említés1785
PolgármesterAgócs Gergely
Irányítószám925 41
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámGA
Népesség
Teljes népesség1058 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság112 m
Terület23,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′ 37″, k. h. 17° 49′ 35″48.060278°N 17.826389°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 37″, k. h. 17° 49′ 35″48.060278°N 17.826389°E
Királyrév weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyrév témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Királyrév (szlovákul Kráľov Brod) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Galántai járásában. Mátyusföldi magyar község.

Fekvése

[szerkesztés]

Galántától 17 km-re délkeletre, a Szeli-Dudvág partján, Alsószeli, Zsigárd és Nádszeg között fekszik. Területén folyik keresztül a Fekete-víz, melynek legmagasabb vízszintjét 2006. április 3-án mérték, amikor 464 cm-en tetőzött, s az árvíz 1383 hektár területet öntött el.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét még királyi birtokként, a Fekete-vízen itt átvezető révről kapta.

Története

[szerkesztés]
Központ

1252-ben villa Sancti Michaelis néven említik először, királyi birtok volt. Egy 1334-es oklevél szerint helyén egy Szentmihály nevű település állt. Lakói jobbágyok voltak, akik főként mezőgazdaságból és erdei munkákból éltek és a vágsellyei uradalomhoz tartoztak. A falut 1808-ban már Király Rév néven említik. A 19. század első felében lakosainak száma 600 körül volt. 1849. június 20-án ütközet volt itt a honvédsereg és a császári hadsereg között. Iskolájának legkorábbi említése 1890-ből származik.

Fényes Elek szerint "Királyrév, magyar falu, Poson vgyében, 650 kath. lak., róna termékeny határral, szép erdővel. A sellyei urad. tartozik, s ut. p. Szered."[2]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott, ezt követően a Magyarországtól elszakított területek részeként Csehszlovákiához csatolták. A csehszlovák hatóságok a település nevét 1927-ben Kráľov Brod-ra változtatták. Az első bécsi döntés értelmében 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott. 1942-ben ONCsA házakat adtak át.[3] A második világháború utáni nagyhatalmi döntések ismét Csehszlovákiához csatolták. A felvidéki magyarság teljes jogfosztottságának időszakában a Beneš-dekrétumok értelmében 1947-ben 13 magyar családot Csehországba deportáltak, 30 magyar családot pedig erőszakkal Magyarországra telepítettek. Lakóházaikba 25 önkéntesen áttelepülő magyarországi és romániai szlovák család költözött.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 785, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.

2011-ben 1156 lakosából 919 magyar, 217 szlovák, 1-1 cseh, orosz, morva és más, illetve 16 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

2021-ben 1058 lakosából 815 (+26) magyar, 221 (+28) szlovák, 3 (+2) egyéb és 19 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1836-ban épült klasszicista stílusban.
  • A plébánia előtt álló Szent Mihály szobor a 18. században készült.
  • Kopjafáját a királyrévi-csata, valamint a háborúkban elesett hősök és az elhurcoltak emlékére emelték.
  • A község időszaki kiadványa Rév Mondó címen jelenik meg.

Neves személyek

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Lelovics Tihamér 2012: Hetven éve adták át az ONCSA-házakat.... Új Szó 2012.. [2015. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 24.)
  4. [portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=51712]
  5. ma7.sk

További információk

[szerkesztés]
Alsószeli
Pozsonyeperjes

Észak
Nyugat  Királyrév  Kelet
Dél

Zsigárd
Nádszeg