Királyrév

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Királyrév (Kráľov Brod)
Községháza
Községháza
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Galántai
Rang község
Első írásos említés 1785
Polgármester Pavel Racsko
Irányítószám 925 41
Körzethívószám 031
Forgalmi rendszám GA
Népesség
Teljes népesség 1156 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 112 m
Terület 23,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Királyrév (Szlovákia)
Királyrév
Királyrév
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 04′, k. h. 17° 50′Koordináták: é. sz. 48° 04′, k. h. 17° 50′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyrév témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Királyrév (szlovákul Kráľov Brod) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Galántai járásában. Mátyusföldi magyar község.

Fekvése[szerkesztés]

Galántától 17 km-re délkeletre, a Szeli-Dudvág partján, Alsószeli, Zsigárd és Nádszeg között fekszik. Területén folyik keresztül a Fekete-víz, melynek legmagasabb vízszintjét 2006. április 3-án mérték, amikor 464 cm-en tetőzött, s az árvíz 1383 hektár területet öntött el.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét még királyi birtokként, a Fekete-vízen itt átvezető révről kapta.

Története[szerkesztés]

Központ

1252-ben villa Sancti Michaelis néven említik először, királyi birtok volt. Egy 1334-es oklevél szerint helyén egy Szentmihály nevű település állt. Lakói jobbágyok voltak, akik főként mezőgazdaságból és erdei munkákból éltek és a vágsellyei uradalomhoz tartoztak. A falut 1808-ban már Király Rév néven említik. A 19. század első felében lakosainak száma 600 körül volt. 1849. június 20-án ütközet volt itt a honvédsereg és a császári hadsereg között. Iskolájának legkorábbi említése 1890-ből származik.

Fényes Elek szerint "Királyrév, magyar falu, Poson vgyében, 650 kath. lak., róna termékeny határral, szép erdővel. A sellyei urad. tartozik, s ut. p. Szered." [2]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott, ezt követően a Magyarországtól elszakított területek részeként Csehszlovákiához csatolták. A csehszlovák hatóságok a település nevét 1927-ben Kráľov Brod-ra változtatták. Az első bécsi döntés értelmében 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott. 1942-ben ONCsA házakat adtak át.[3] A második világháború utáni nagyhatalmi döntések ismét Csehszlovákiához csatolták. A felvidéki magyarság teljes jogfosztottságának időszakában a Beneš-dekrétumok értelmében 1947-ben 13 magyar családot Csehországba deportáltak, 30 magyar családot pedig erőszakkal Magyarországra telepítettek. Lakóházaikba 25 önkéntesen áttelepülő magyarországi és romániai szlovák család költözött.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 785, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2011-ben 1156 lakosából 919 magyar, 217 szlovák, 1-1 cseh, orosz, morva és más, illetve 16 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1836-ban épült klasszicista stílusban.
  • A plébánia előtt álló Szent Mihály szobor a 18. században készült.
  • Kopjafáját a királyrévi-csata, valamint a háborúkban elesett hősök és az elhurcoltak emlékére emelték.
  • A község időszaki kiadványa Rév Mondó címen jelenik meg.

Híres emberek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Alsószeli Héraldique meuble compas.svg
Pozsonyeperjes

Észak
Nyugat  Királyrév  Kelet
Dél

Zsigárd
Nádszeg