Királyrév
| Királyrév (Kráľov Brod) | |||
 | |||
| Községháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Galántai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1785 | ||
| Polgármester | Agócs Gergely | ||
| Irányítószám | 925 41 | ||
| Körzethívószám | 031 | ||
| Forgalmi rendszám | GA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1075 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 49 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 112 m | ||
| Terület | 23,67 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 03′ 37″, k. h. 17° 49′ 35″48.060278°N 17.826389°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 37″, k. h. 17° 49′ 35″48.060278°N 17.826389°E | |||
| Királyrév weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Királyrév témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Királyrév (szlovákul Kráľov Brod) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Galántai járásában. Mátyusföldi magyar község.
Fekvése
[szerkesztés]Galántától 17 km-re délkeletre, a Szeli-Dudvág partján, Alsószeli, Zsigárd és Nádszeg között fekszik. Területén folyik keresztül a Fekete-víz, melynek legmagasabb vízszintjét 2006. április 3-án mérték, amikor 464 cm-en tetőzött, s az árvíz 1383 hektár területet öntött el.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét még királyi birtokként, a Fekete-vízen itt átvezető révről kapta.
Története
[szerkesztés]
1252-ben villa Sancti Michaelis néven említik először, királyi birtok volt. Egy 1334-es oklevél szerint helyén egy Szentmihály nevű település állt. Lakói jobbágyok voltak, akik főként mezőgazdaságból és erdei munkákból éltek és a vágsellyei uradalomhoz tartoztak. A falut 1808-ban már Király Rév néven említik. A 19. század első felében lakosainak száma 600 körül volt. 1849. június 20-án ütközet volt itt a honvédsereg és a császári hadsereg között. Iskolájának legkorábbi említése 1890-ből származik.
Fényes Elek szerint "Királyrév, magyar falu, Poson vgyében, 650 kath. lak., róna termékeny határral, szép erdővel. A sellyei urad. tartozik, s ut. p. Szered."[2]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott, ezt követően a Magyarországtól elszakított területek részeként Csehszlovákiához csatolták. A csehszlovák hatóságok a település nevét 1927-ben Kráľov Brod-ra változtatták. Az első bécsi döntés értelmében 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott. 1942-ben ONCsA házakat adtak át.[3] A második világháború utáni nagyhatalmi döntések ismét Csehszlovákiához csatolták. A felvidéki magyarság teljes jogfosztottságának időszakában a Beneš-dekrétumok értelmében 1947-ben 13 magyar családot Csehországba deportáltak, 30 magyar családot pedig erőszakkal Magyarországra telepítettek. Lakóházaikba 25 önkéntesen áttelepülő magyarországi és romániai szlovák család költözött.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1165 | 1165 | 1106 | 1075 |
| Különbség | +0 % | -5,06 % | -2,80 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1059 | 1075 |
| Eltérés | +1,51 % |
1910-ben 785, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
2011-ben 1156 lakosából 919 magyar, 217 szlovák, 1-1 cseh, orosz, morva és más, illetve 16 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
2021-ben 1058 lakosából 815 (+26) magyar, 221 (+28) szlovák, 3 (+2) egyéb és 19 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1836-ban épült klasszicista stílusban.
- A plébánia előtt álló Szent Mihály szobor a 18. században készült.
- Kopjafáját a királyrévi-csata, valamint a háborúkban elesett hősök és az elhurcoltak emlékére emelték.
- A község időszaki kiadványa Rév Mondó címen jelenik meg.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1843-ban Morvay Lipót római katolikus esperes-plébános.
- Itt született 1903-ban Czottner Sándor géplakatos, kohómunkás, politikus.
- Itt nevelkedett Szarka Gyula zenész, a Ghymes együttes alapítója, zenekarvezetője.
- Itt nevelkedett Szarka Tamás zenész, a Ghymes együttes tagja.
- Itt szolgált Bedeő Pál (1805-1873) egyházi író, katolikus plébános.
- Itt szolgált Presinszky Ferenc (1908-1970) plébános.
- Itt szolgált Fehér Damáz (1913-1998) komáromi bencés gimnáziumi tanár.
Galéria
[szerkesztés]
Szent Vendel szobor
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Lelovics Tihamér 2012: Hetven éve adták át az ONCSA-házakat.... Új Szó 2012.. [2015. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 24.)
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
- ↑ [portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=51712]
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (magyarul is)
- Községinfó
- Királyrév Szlovákia térképén Archiválva 2007. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- E-obce.sk Archiválva 2008. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
| Alsószeli | ||
| Pozsonyeperjes |
|
Zsigárd |
| Nádszeg |
A Galántai járás települései | ||
|---|---|---|
Galánta (Galanta) | ||
|  | |
