Királyfiakarcsa
| Királyfiakarcsa (Kráľovičove Kračany) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Dunaszerdahelyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1215 |
| Polgármester | Wurczell Zoltán |
| Irányítószám | 930 03 |
| Körzethívószám | 00421 (0) 31 |
| Forgalmi rendszám | DS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1093 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 78 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 117 m |
| Terület | 13.28 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Királyfiakarcsa
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 47° 59′ 15″, k. h. 17° 33′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 15″, k. h. 17° 33′ 15″ | |
| Királyfiakarcsa weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Királyfiakarcsa (szlovákul Kráľovičove Kračany) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. A Karcsák falucsoport része.
Fekvése[szerkesztés]
Dunaszerdahelytől 3 km-re nyugatra fekszik. A mai település hat felső Karcsa nevű egykori községből áll. Damazérkarcsa, Erdőhátkarcsa, Etrekarcsa, Kulcsárkarcsa és Solymoskarcsa összevonásával jött létre 1940-ben.
Története[szerkesztés]
A Karcsa nevű települést akkor említik először, amikor 1215-ben II. András király János esztergomi érsek kérésére a pozsonyi várnépek közül Zidat, Algot, Buchát és Pault a várszolgálat alól felmentette és „Corcha” nevű falujukkal együtt érseki szolgálatba helyezte. A falu lakói a hagyomány szerint a Korczan nemzetség leszármazottai, akik később a pozsonyi vár szolgálatába szegődtek. Karcsai Buzád leszármazottja volt a Bartal nemzetség. A nemzetség egyes tagjainak szállásaiból keletkeztek később a különböző előtagú Karcsa helységek, melyek egykori birtokosaik nevét viselik. A Karcsák egyházi központja a középkorban Egyházkarcsa, mint az egyetlen templomos hely volt. Királyfikarcsát külön 1349-ben „Kyralfaia”, 1353-ban „Keralifiakarcha” néven említik. 1828-ban 30 házában 220 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között Magyarország része volt.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben Királyfikarcsának 200, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
2011-ben 1039 lakosából 833 fő magyar és 161 szlovák volt.
2021-ben 1093 lakosából 845 (+38) magyar, 190 (+16) szlovák, (+1) ruszin, 6 (+1) egyéb és 52 ismeretlen nemzetiségű volt.[2]
Neves személyek[szerkesztés]
- Etrekarcsán született 1772-ben Georch Illés ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, Pest és más megyék táblabírája.
- Damazérkarcsán született 1820-ban ifj. Bartal György magyar politikus, földművelési-, ipari- és kereskedelmi miniszter.
- Damazérkarcsán hunyt el 1865-ben id. Bartal György magyar királyi udvari tanácsos, Szent István rendi és aranysarkantyús vitéz, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
- Királyfiakarcsán született 1926-ban Tarr Béla szcenikus, díszlettervező.
- Damazérkarcsán hunyt el 1931-ben Bartal Aurél jogász, országgyűlési képviselő.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A damazérkarcsai falurészben áll Bartal György 1841 és 1843 között építtetett klasszicista stílusú kastélya.
- Szent István-szobor. Dienes Attila alkotását 2004-ben avatták fel.
- Tájházát egy 1878-ban épített, jellegzetes kisalföldi parasztházból alakították ki.
- Művelődési házát 2003-ban újították fel.
- A település tagja az 1996. augusztus 15-én alapított Szentkirály Szövetségnek.
- Petőfi Sándor emléktábla.
- Régi tűzoltókocsija az 1900-as évekből származik.
Oktatásügy[szerkesztés]
- Ma már a faluban csak az óvoda működik.[forrás?]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Somogyi, M. 1997: Karcsai olvasókönyv. Fejezetek a csallóközi Karcsa nevű falvak történetéből. Dunaszerdahely.
- A Vasárnap 2009. szeptember 2-i lapszáma.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Honlap Archiválva 2020. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Királyfiakarcsa Szlovákia térképén
- E-obce.sk
