Királyfiakarcsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a szlovákiai faluról szól. Hasonló címmel lásd még: Karsa.
Királyfiakarcsa (Kráľovičove Kračany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Rangközség
Első írásos említés1215
PolgármesterWurczell Zoltán
Irányítószám930 03
Körzethívószám00421 (0) 31
Forgalmi rendszámDS
Népesség
Teljes népesség1093 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság117 m
Terület13.28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′ 15″, k. h. 17° 33′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 15″, k. h. 17° 33′ 15″
Királyfiakarcsa weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Királyfiakarcsa (szlovákul Kráľovičove Kračany) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. A Karcsák falucsoport része.

Fekvése[szerkesztés]

Dunaszerdahelytől 3 km-re nyugatra fekszik. A mai település hat felső Karcsa nevű egykori községből áll. Damazérkarcsa, Erdőhátkarcsa, Etrekarcsa, Kulcsárkarcsa és Solymoskarcsa összevonásával jött létre 1940-ben.

Története[szerkesztés]

A Karcsa nevű települést akkor említik először, amikor 1215-ben II. András király János esztergomi érsek kérésére a pozsonyi várnépek közül Zidat, Algot, Buchát és Pault a várszolgálat alól felmentette és „Corcha” nevű falujukkal együtt érseki szolgálatba helyezte. A falu lakói a hagyomány szerint a Korczan nemzetség leszármazottai, akik később a pozsonyi vár szolgálatába szegődtek. Karcsai Buzád leszármazottja volt a Bartal nemzetség. A nemzetség egyes tagjainak szállásaiból keletkeztek később a különböző előtagú Karcsa helységek, melyek egykori birtokosaik nevét viselik. A Karcsák egyházi központja a középkorban Egyházkarcsa, mint az egyetlen templomos hely volt. Királyfikarcsát külön 1349-ben „Kyralfaia”, 1353-ban „Keralifiakarcha” néven említik. 1828-ban 30 házában 220 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Királyfikarcsának 200, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.

2011-ben 1039 lakosából 833 fő magyar és 161 szlovák volt.

2021-ben 1093 lakosából 845 (+38) magyar, 190 (+16) szlovák, (+1) ruszin, 6 (+1) egyéb és 52 ismeretlen nemzetiségű volt.[2]

Neves személyek[szerkesztés]

  • Etrekarcsán született 1772-ben Georch Illés ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, Pest és más megyék táblabírája.
  • Damazérkarcsán született 1820-ban ifj. Bartal György magyar politikus, földművelési-, ipari- és kereskedelmi miniszter.
  • Damazérkarcsán hunyt el 1865-ben id. Bartal György magyar királyi udvari tanácsos, Szent István rendi és aranysarkantyús vitéz, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
  • Királyfiakarcsán született 1926-ban Tarr Béla szcenikus, díszlettervező.
  • Damazérkarcsán hunyt el 1931-ben Bartal Aurél jogász, országgyűlési képviselő.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A damazérkarcsai falurészben áll Bartal György 1841 és 1843 között építtetett klasszicista stílusú kastélya.
  • Szent István-szobor. Dienes Attila alkotását 2004-ben avatták fel.
  • Tájházát egy 1878-ban épített, jellegzetes kisalföldi parasztházból alakították ki.
  • Művelődési házát 2003-ban újították fel.
  • A település tagja az 1996. augusztus 15-én alapított Szentkirály Szövetségnek.
  • Petőfi Sándor emléktábla.
  • Régi tűzoltókocsija az 1900-as évekből származik.

Oktatásügy[szerkesztés]

  • Ma már a faluban csak az óvoda működik.[forrás?]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ ma7.sk

Források[szerkesztés]

  • Somogyi, M. 1997: Karcsai olvasókönyv. Fejezetek a csallóközi Karcsa nevű falvak történetéből. Dunaszerdahely.
  • A Vasárnap 2009. szeptember 2-i lapszáma.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Királyfiakarcsa&oldid=26470974”