Csenke
| Csenke (Čenkovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Dunaszerdahelyi |
| Turisztikai régió | Dunaszerdahelyi |
| Rang | község |
| Polgármester | Karika József |
| Irányítószám | 930 39 (pošta Zlaté Klasy) |
| Körzethívószám | 031 |
| Forgalmi rendszám | DS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1091 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 94 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 123 m |
| Terület | 11,57 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Csenke
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 06′, k. h. 17° 26′Koordináták: é. sz. 48° 06′, k. h. 17° 26′ | |
| Csenke weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Csenke (szlovákul Čenkovce) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. A községhez tartozik Vajasvata és Csörgepuszta.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Csallóközben, Somorjától 13 km-re északkeletre fekszik. A községtől 1,5 km-re délkeletre található Vajasvata, s kissé távolabb a néhány lakóházból álló Csörgepuszta major.
Története[szerkesztés]
A falu a feltételezések szerint a 12. században keletkezhetett, neve a régi török eredetű Csenke személynévből keletkezett. 1240-ben Chenekel néven abban az oklevélben említik először, melyben IV. Béla király a falut a Csenkey családnak adományozza. A család a 19. század elejéig a falu birtokosa is maradt. Később a Pálffy, az Eszterházy és a Zichy család szerzett nagyobb birtokokat a községben.
Vályi András szerint "CSENKE. Magyar falu Poson Vármegyében, birtokosai külömbféle Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik északra Kis Magyarinak szomszédságában, délre Vajas Vatta, és Olgya mellett, határja középszerű, erdője már ritka, legelője szűk, második Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Csenke, magyar falu, Pozson vgyében, Nagy-Magyarhoz 1 fertálynyira, 178 kath. lak. F. u. Csenkei család."[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott.
1960-ban Nagymagyarral és Vajasvatával közigazgatásilag Zlaté Klasy néven egyesítették. Az 1992-ben megrendezett községi népszavazás eredményeként 1993. január 1-e óta újra önálló település. Vajasvata, szintén népszavazás által 2007-ben csatlakozott a községhez, s vált településrészévé. A csatlakozás tiszteletére módosították Csenke község címerét, melynek felső részében, a vörös háttérben ábrázolt agancs Vajasvatát jelképezi.
Népessége[szerkesztés]
1634-ben 20 házában 110 lakos élt.
1828-ban 22 házában 178 lakos élt.
1910-ben 332, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2011-ben 1091 lakosából 861 magyar és 198 szlovák volt.
Nevezetessége[szerkesztés]
- Az első világháború csenkei hősi halottainak emlékműve.
Oktatásügy[szerkesztés]
Magyar tannyelvű általános iskolájának csak alsó tagozata működik, melynek a 2008/2009-es tanévben mindössze 23 tanulója volt. A felső tagozatos tanulók a nagymagyari általános iskolát látogatják.
Társadalmi szervezetek[szerkesztés]
- A Csemadok helyi alapszervezete
- A csenkei és a vajasvatai önkéntes tűzoltók
- Nyugdíjasklub
- Cserkészcsapat
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források[szerkesztés]
- Kvarda, J. - Presinszky, L. (összeáll.) 1998: Múltunk határkövei. Emlékképek Csenke történetéből. Csenke.
- Zolczer László írása a Szabad Újság 2009. június 10-i lapszámában.
