Kisudvarnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisudvarnok (Malé Dvorníky)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Dunaszerdahelyi
Turisztikai régió Dunamenti
Rang község
Első írásos említés 1138
Polgármester Marczell Zoltán
Irányítószám 929 01
Körzethívószám 031
Forgalmi rendszám DS
Népesség
Teljes népesség 1038 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 151 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 115 m
Terület 6,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisudvarnok (Szlovákia)
Kisudvarnok
Kisudvarnok
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 00′ 40″, k. h. 17° 38′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 40″, k. h. 17° 38′ 35″
Kisudvarnok weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisudvarnok (szlovákul Malé Dvorníky) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Dunaszerdahelytől 3 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén már a 6. században avar település volt. A Kápolnadombon végzett ásatások során számos, ebből a korból származó leletet tártak fel. Az avarok emlékét őrzi a községet körülvevő földhányás, az ún. Ring maradványa is.

1252-ben említik először, ekkor Pozsony várának tartozékaként a várban szolgáló udvarnokok települése volt. Más forrás szerint már 1138-ban szerepel írott dokumentumban. 1268-ban, majd 1298-ban is nemesi községként említik. 1356-ban a pápai tizedjegyzékben "Odour" alakban szerepel. 1586-ban és 1595-ben Nemes Kisudvarnok a falu neve. A falu vezetőit századosoknak nevezték, akik békeidőben a falu elöljárói, háborúban pedig parancsnokai voltak a községnek. 1888-ban hatalmas tűzvész pusztított, melyben a falu nagy része leégett. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Kis Udvarnok, Nagy Udvarnok. Két falu Pozsony Várm. Kis Udvarnoknak földes Ura Marczal, és Bakó Urak; Nagy Udvarnoknak pedig Pókateleki Konde Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Szerdahelyhez, Bögöly Pátonyhoz, Solymoshoz, és Enyedhez is közel; határjok két nyomásbéli, réttyek, legelőjök középszerű, piatzok Somorján, és Szerdahelyen." [2]

Fényes Elek szerint "Udvarnok (Kis- és Nagy-), Poson vm. két egymáshoz közel fekvő magyar falu, Szerdahelytől 1/2 mfld. Az első 339 kath., 22 ref., 18 zsidó; a második 320 kath., 10 zsidó lak. F. u. több közbirtokos nemesek. Dohányt termesztenek. Ut. p. Somorja. " [3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1946-ban számos magyar családot Csehországba telepítettek, de később nagy részük visszaköltözhetett. 1960 és 1990 között a szomszédos Nagyudvarnokkal alkotott egy községet.

A község 2013-ban elnyerte az Év faluja 2013 címet Szlovákiában.[4]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 445 lakosából 440 magyar, 5 német volt.

2011-ben 1038 lakosából 920 magyar és 113 szlovák volt.

Népművészete[szerkesztés]

A faluban élő Marczi Angélától Ipolyi Arnold 14 mesét gyűjtött fel kivonatolva.[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1735-ben eredetileg kápolnának épült. Az 1960-as évek közepén templommá bővítették, belsejét 1972-ben készített modern freskók díszítik. A templom előtti völgyben Lourdes-i barlang található.
  • A Szerdahelyi-kúria 1830 körül épült, korábban iskola működött benne.
  • A Wippern-kúriát az 1890-es években Wippern János szentpétervári konzul építtette.
  • A temető keresztjét 1730-ban a Marczell család állíttatta.
  • A falu közepén álló Jézus-szobrot 1877-ben állították.
  • A faluházat 2000-ben építették.

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Juraj Bartík 2013: Dýka únětickej kultúry z Malých Dvorníkov. Zbor. SNM - Archeológia 23.

Külső hivatkozások[szerkesztés]