Ugrás a tartalomhoz

Csallóköztárnok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csallóköztárnok (Trnávka)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Rangközség
Első írásos említés1275
PolgármesterLami György
Irányítószám930 32
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámDS
Népesség
Teljes népesség522 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság124 m
Terület7,97 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 00′ 50″, k. h. 17° 24′ 20″48.013889°N 17.405556°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 50″, k. h. 17° 24′ 20″48.013889°N 17.405556°E
Csallóköztárnok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csallóköztárnok témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csallóköztárnok (szlovákul: Trnávka, németül: Tyrnaugedl) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Dunaszerdahelytől 16 km-re nyugatra, Pozsonytól 30 km-re keletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

2018–2019-ben 10–11. századi telepnyomokat tártak fel.[2]

1873–ban felépült a római katolikus Egyházi Népi Iskola. 1912–ben Csiba Mihály, helyi tanító megalapította a Római Katolikus Fiatalok Társaságát. 1936–ban az állami hivatal elrendelése alapján 17 család Macházáról Tárnokra költözött, ahol új falurész alakult. Ezt a helybeliek Kistárnoknak nevezik.

1946–1948 között a magyar nemzetiségű lakosság egy részét deportálták. 1949–től elindult az első rendszeres autóbuszjárat Pozsonyba. 1950–ben óvoda nyílt (2006-ig működött). 1951–ben bevezették a villanyt és a telefont. 1958–ban kiépítették a hangosbemondót.

1976–ban Macházát közigazgatásilag Tárnokhoz csatolták. 1981–ben megszűnt az iskola. Ekkortól a tárnoki gyerekek Nagyszarván tanulnak tovább. 1985–ben átadták az új kultúrház épületét. 1992–ben átadták az új községi hivatalt, megkezdődött a gázosítás. 1993–ban Kistárnokot Macházához csatolták. 1996–ban kiadták az első képeslapot.

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott.

Népesség

[szerkesztés]

1910-ben 423, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 428 lakosából 348 magyar és 72 szlovák volt.

2011-ben 452 lakosából 309 magyar és 138 szlovák volt.

2021-ben 522 lakosából 330 (+15) magyar, 171 (+11) szlovák, 1 (+1) ruszin, 7 (+3) egyéb és 13 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]

Híres emberek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]