Béke (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Béke (Mierovo)
Mierovo 01 01.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Dunaszerdahelyi
Turisztikai régió Dunamente
Rang község
Polgármester Janikovics Katalin
Irányítószám 930 41 (pošta Kvetoslavov)
Körzethívószám 031
Forgalmi rendszám DS
Népesség
Teljes népesség 445 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 126 m
Terület 6,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Béke (Szlovákia)
Béke
Béke
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 04′ 12″, k. h. 17° 23′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 12″, k. h. 17° 23′ 12″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Béke témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Béke (szlovákul Mierovo, 1948-1960 között Sklenárovo, németül Krotendörfl) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Somorjától 7 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1252-ben Weke néven említik először.

Vályi András szerint „BEKE. Elegyes magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura Báró Jeszenák Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Csalóköz Szigetében, Csötörtök Városához közel, ’s az Uraságnak kastéllyával diszesíttetík, mellyen e’ felírat vagyon: Has. ædes. virtuti. ac. industriæ. domicilio. perpetuo. mentibus. Bonis. Delectamento. honesto. et. suisque. quieti. Temporariæ. A. R. S. MDCCXLVI. XLVII. in. agro. cituatum. exstruxit. idque. in. marmore. Stomphensi. memoriæ. prodidit. Paulus. Jeszenák. perpetuus. in Majorház. et. Királyfia. Ezen kivül külömbféle gazdasági jeles épűletek is vagynak itten, határja meglehetős, gyümöltse sok, második Osztálybéli.”[2]

Fényes Elek szerint „Béke, magyar falu, Pozsony vgyében, Csötörtökhöz 1 órányira, a pesti országut mellett 293 kath. lak., több urasági épületekkel, meglehetős határral; rétje erdeje nincs. F. u. az eberhardi uradalom. Ut. p. Somorja.”[3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 388, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2011-ben 445 lakosából 331 magyar és 100 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma a 13. században épült, tornyát és homlokzatát a 20. században historizáló stílusban átalakították.
  • A község jelképeit 2000 júniusában szentelték fel.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]