Nagyszarva
| Nagyszarva (Rohovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Dunaszerdahelyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1250 | ||
| Polgármester | László Zoltán | ||
| Irányítószám | 930 30 | ||
| Körzethívószám | 031 | ||
| Forgalmi rendszám | DS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1072 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 74 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 123 m | ||
| Terület | 16,14 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 59′ 50″, k. h. 17° 24′ 30″47.997222°N 17.408333°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 50″, k. h. 17° 24′ 30″47.997222°N 17.408333°E | |||
| Nagyszarva weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszarva témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nagyszarva (szlovákul Rohovce, korábban Veľká Sarva) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. Egykor Szentandrás, Szentandrásfa és Szentandrásfalva néven is szerepelt. Kövecses (Štrkovec) tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Dunaszerdahelytől 15 km-re nyugatra, a Csallóköz déli részén fekszik
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1250-ben Zerva néven említik először. 1294-ben Magna villa Zorus, 1309-ben Sanctus Andreas, 1397-ben Nagzarua, 1410-ben Zenthandras néven szerepel az írott forrásokban. Királyi udvarnokok lakóhelye volt, majd a Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka. Ezután több nemesi család követte egymást a birtokosok között, a legjelentősebbek a Sárkány, az Illésházy, a Batthyány és Pongrácz családok voltak. Az egykori Szentandrás (Andrásfalva) a mai településtől északra feküdt. A településnek egykor vára volt, melyet a 15. században a Sárkány család építtetett. 1521-ben II. Lajos is vendégeskedett benne. 1570-ben új tulajdonosa Illésházy István reneszánsz kastéllyá alakíttatta át. A Batthyány család előbb barokk, majd a 19. század közepén a Pongrácz család klasszicista stílusban építtette át. Gróf Pongrácz Pál mintagazdaságot létesített a közel 4000 holdas birtokon. Egyházi iskoláját 1892-ben alapították.
Vályi András szerint „Nagy Szarva, Kis Szarva. Két falu Poson Várm. Kis Szarvának földes Urai több Urak; Nagy Szarvának pedig Gr. Illésházy Uraság, a’ kinek épűletével jelesíttetik; fekszenek Vajkához közel, és annak filiáji; határjai jók, vagyonnyai is külömbfélék.”[2]
Fényes Elek szerint „Szarva, (Nagy), magyar falu, Poson vgyében, Somorjához 3/4 órányi járásra, a Szerdahelyre vivő országut mellett. Van egy nagy, órával ékesitett négyszegletü kastélya, kath. filial-temploma, egy kis erdőcskéje, 329 kath., 1 ref. lak., kik sok és jó szántóföldekkel birnak. Rétei hasznosak, valamint az uraság majorsága és juhtenyésztése is igen nevezetes. Ezelőtt derék urasági ménese volt, melly tartós kocsi-lovakat nevelt. Birta ezen helységet a hozzá tartozó uradalommal együtt, a közönségesen szeretett, s jobbágyaihoz igen kegyes ur gróf Illésházy István, ki utolsó éveiben maga is itten tartá lakását. Ut. p. Somorja.”[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Kastélyát a második világháborút követő időkben súlyosan megrongálták és kirabolták.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1022 | 1084 | 1204 | 1072 |
| Különbség | +6,06 % | +11,07 % | -10,96 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1073 | 1072 |
| Eltérés | -0,09 % |
1880-ban 420 lakosából 398 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 387 lakosából 379 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 449 lakosából 441 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 448 lakosából 446 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 526 lakosából 525 magyar és 1 csehszlovák volt.
1930-ban 504 lakosából 493 magyar és 5 csehszlovák volt.
1941-ben 533 lakosa mind magyar volt.
1991-ben 1103 lakosából 971 magyar és 102 szlovák volt.
2001-ben 1037 lakosából 909 magyar és 120 szlovák volt.
2011-ben 1192 lakosából 852 magyar és 204 szlovák volt.
2021-ben 1108 lakosából 828 (+31) magyar, 238 (+24) szlovák, 2 (+2) cigány, 14 (+1) egyéb és 26 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Reneszánsz kastélya 1570-ben 15. századi vár felhasználásával épült. Homlokzatán az építő Illésházy család címere látható. Az épületegyüttest nagy park övezi. Jelenleg idősek otthona.
- Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű. A 13. század közepén épült, a 15. században gótikus stílusban átalakították. 1761-ben barokk stílusban újjáépítették, de román és gótikus részletei még láthatók.
- Művelődési házát 1986-ban építették.
- Menekülttábor az egykori kaszárnyában. A belügyminisztérium 2001-ben a község jóváhagyása nélkül hozta létre a tábort.[6]
- Kopjafa a temetőkertben. A népművészeti motívumokkal díszített, tölgyfából faragott emlékoszlop Demeter József erdélyi fafaragó művész alkotása. Közadakozásból emelték 2020 június 4-én.[7]
Oktatásügy
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar tanítási nyelvű általános iskolájának a 2009/2010-es tanévben 104 tanulója volt. Szlovák kisiskoláját létszámhiány miatt megszüntették.
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ ma7.sk
- ↑ Zolczer, László. "Nagyszarva műfüves sportpályával is büszkélkedhet". Szabad Újság. 2009 (48): 22.
- ↑ https://ma7.sk/tajaink/impozans-kopjafaval-gazdagodott-felvidek
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Gyöngyössy Márton 2010: A királyi Magyarország pénztörténete (1527-1608). Budapest.
- Presinszky, L. (szerk.) 2000: Nagyszarva. Mit hagytak ránk a századok. Nagyszarva.
- Ipolyi Arnold 1859: Magyar műemlékek. Archaeologiai Közlemények 1.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Dunaszerdahelyi járás települései | ||
|---|---|---|
Dunaszerdahely (Dunajská Streda) | ||
|  | |