Ugrás a tartalomhoz

Nemeshódos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemeshodos (Vydrany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Rangközség
Első írásos említés1245
PolgármesterBalódi László
Irányítószám930 16
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámDS
Népesség
Teljes népesség1783 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség91 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság116 m
Terület16,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 17° 35′ 15″48.016667°N 17.587500°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 17° 35′ 15″48.016667°N 17.587500°E
Nemeshodos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemeshodos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nemeshodos (1899-ig Hódos, szlovákul Vydrany, korábban Hodoš) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Dunaszerdahelytől 3 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1245-ben "Hodus" alakban említik először. Nevét hódokban gazdag területéről kapta. Lakói 1287-ben nemesi rangot kaptak. 1279-ben "Hudus", 1287-ben "Hodos", 1361-ben "Kishodos", 1428-ban "Felsewhodos" alakban említik a korabeli források. Pozsony várának uradalmához tartozott. A 13. század végén a Hódossy család birtoka, később nemesi község lett. 1828-ban 133 házában 951 lakos élt, akik főként állattartással foglalkoztak. Határában 7 uradalmi major is volt. A 19. században a helyi nemes Vermes család birtoka volt.

Vályi András szerint "HODOS. Magyar falu Posony Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Sík Abonyhoz 1/2 óra járásnyira, határja két nyomásban van, terem rozszsa, árpája, tengerije, szántó földgye, réttye, legelője bőven van, erdeje nints, vagyonnyaikat Szerdahelyen, és Samarján adják el."[2]

Fényes Elek szerint "Hodos, magyar falu, Pozson vmegyében, Szerdahelytől nyugotra 1/2 mfd. Lakja 379 kath., 485 ref., 26 zsidó. Ref. anyatemplom, és ekklézsia. Legelője, rétje elég, melly kevés de jó szénát terem. F. u. több nemesek. Ut. p. Somorja." [3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 986 lakosából 949 magyar, 1 szlovák anyanyelvű és 36 csecsemő volt, ebből 587 református, 375 római katolikus és 24 zsidó vallású volt.

1910-ben 997 lakosából 993 magyar, 3 német és 1 szlovák anyanyelvű volt.

2001-ben 1390 lakosából 1187 magyar és 170 szlovák volt.

2011-ben 1456 lakosából 1203 magyar és 220 szlovák volt.

2021-ben 1783 lakosából 1382 (+53) magyar, 297 (+48) szlovák, 7 (+24) cigány, (+1) ruszin, 12 (+2) egyéb és 85 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1825-ben Vályi Lajos református esperes-lelkész és kerületi főjegyző.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A község református temploma 1786-ban épült, tornya későbbi építésű.
  • Nemeshodosi Nagy Lakoma [5]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]