Ugrás a tartalomhoz

Bögellő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bögellő (Boheľov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Rangközség
PolgármesterBögi Ferencz
Irányítószám929 01 (pošta Dunajská Streda 1)
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámDS
Népesség
Teljes népesség343 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság112 m
Terület8,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′ 12″, k. h. 17° 41′ 40″47.920000°N 17.694444°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 12″, k. h. 17° 41′ 40″47.920000°N 17.694444°E
Bögellő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bögellő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bögellő (szlovákul: Boheľov) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Dunaszerdahelytől 10 km-re délkeletre található.

Élővilága[szerkesztés]

Bögellőn egy gólyafészket tartanak nyilván, 2013-ban két fiókát számoltak össze.[2]

Története[szerkesztés]

1475-ben említik először. A falu első iskoláját 1905-ben alapították.

Vályi András szerint "BÖGELLŐ. vagy Bögölő. Magyar falu Poson Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, más neve Kis Padány, fekszik Csalóköz Szigetében, Alistálhoz nem meszsze, mellynek filiája, ’s hozzá hasonlító."[3]

Fényes Elek szerint "Bögellő, magyar falu, Pozson vármegyében, Bőshöz 1 mfd. Lapályos mocsáros határát lakja 73 katholikus, 135 református, 13 zsidó. Rétje sok, de nem igen jó szénát terem; vizenyős lapályai nádat, sásat, gyéként szolgáltatnak, s vizi madarakkal bővölködnek; a szarvasmarhatartás és kolompér-tenyésztés nagy divatban van. F. u. Hegedüs, Bittó, s mások. Ut. p. Somorja."[4]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. Bögellő nevét a Bögi nemesi családról kapta nevét és maga a falu is a családé volt.[forrás?]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 336, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2011-ben 351 lakosából 333 magyar volt.

2021-ben 343 lakosából 289 (+4) magyar, 48 (+5) szlovák, (+1) cigány és 6 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A csallóközi falu nevezetességei a határában levő halastavak, melyek gazdag állat- és növényvilággal rendelkeznek.
  • Református temploma 1991-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. bociany.sk No. 134. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 11.)
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ma7.sk

További információk[szerkesztés]