Láb (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Láb (Láb)
Láb, ľudové domy, Slovensko.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületPozsonyi
JárásMalackai
Turisztikai régióHegyentúli
Rang község
Első írásos említés 1206
Polgármester Marián Moravčík
Irányítószám 900 67
Körzethívószám 034
Forgalmi rendszám MA
Népesség
Teljes népesség1809 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság155 m
Terület27,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Láb (Szlovákia)
Láb
Láb
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 21′ 50″, k. h. 16° 58′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 50″, k. h. 16° 58′ 20″
Láb weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Láb témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Láb (szlovákul Láb, németül Laab) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Malackai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Malackától 10 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. A 8. században korai szláv település állt ezen helyen, mely később a Nagymorva Birodalomhoz tartozott.

1206-ban II. András oklevelében említik először, melyben hűséges szolgálataiért elismeri a Hont-Pázmány nembeli Sándor itteni tulajdonjogát. A település kezdetben Detrekő várának uradalmához, később a stomfai uradalomhoz tartozott. 1333-ban egy családi viszály következtében a birtok nyugati részét a pozsonyi káptalan csütörtöki uradalmához csatolták, míg a keleti részből – ahol a templom is állt – Láb falu lett. Ettől kezdve beszélhetünk az önálló Láb faluról. Ekkor történik az első említés a falu templomáról is. A 16. században horvát családok telepedtek meg itt a török elől menekülve. Malmát 1738-ban, iskoláját 1756-ban említik. Lakói mezőgazdaságból, kézművességből, hímzésből éltek. A megtermelt árukat, főként zöldséget a bécsi piacon értékesítették. A falu népviselete a környéken az egyik legszebb.

Vályi András szerint „LÁB. Tót falu Posony Vármegy. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik lapályos helyen, határja közép termékenységű, terem rozsot, zabot, és kendert, legelője meg lehetős, réttye jó, szőleje nints, erdeje sints, piatzozások Posonban.”[2]

Fényes Elek szerint „Láb, tót falu, Pozsony vmegyében, ut. p. Stomfához északnyugotra 1 1/2 mfld. 1398 kath. 7 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határja homokos róna, seok kenderrel, halastóval, két vízimalommal. F. u. gr. Pálffy Leopold.”[3]

A 19. században téglagyár, fűrészüzem működött a községben. A század végén lakói közül sokan kivándoroltak. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1579, túlnyomóan szlovák lakosa volt.

2011-ben 1447 lakosából 1391 szlovák.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. A 2011-es népszámlálás adatai. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 3.)
  5. Archivált másolat. [2014. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 2.)
  6. http://zahorie.sme.sk/c/7362699/v-labe-pri-malackach-sa-zrutila-kostolna-veza.html

Külső hivatkozások[szerkesztés]