Nagymagasfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagymagasfalu (Vysoká pri Morave)
Vysoká pri Morave 2.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Pozsonyi
Járás Malackai
Turisztikai régió Hegyentúli
Rang község
Első írásos említés 1271
Polgármester Dušan Dvoran
Irányítószám 900 66
Körzethívószám 02
Forgalmi rendszám MA
Népesség
Teljes népesség 2155 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 144 m
Terület 33,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagymagasfalu (Szlovákia)
Nagymagasfalu
Nagymagasfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 19′ 58″, k. h. 16° 54′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 58″, k. h. 16° 54′ 55″
Nagymagasfalu weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymagasfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagymagasfalu (szlovákul Vysoká pri Morave, korábban Hochštetno, németül Hochstetten) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Malackai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsonytól 26 km-re északnyugatra, a Morva bal partján, 145 m magasan fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már a történelem előtti időkben is laktak emberek. A 6. és 7. századból korai szláv hamvasztásos sírok kerültek itt elő.

A falu első írásos említése 1271-ből származik, a Szentgörgyi grófok borostyánkői és stomfai uradalmának része volt. A 16. században délről, a török elől menekülő horvát telepesek érkeztek a községbe. A morva partján, a folyami átkelőnél vámot is szedtek. Lakói mezőgazdasággal, halászattal foglalkoztak. A halászok céhét 1697-ben alapították. A községben szeszfőzde és gőzmalom is működött. Lakói közül sokan átjártak a szomszédos Alsó-Ausztriába napszámos munkákra.

Vályi András szerint "Hocstetten. Elegyes tót falu Posony Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Morava partyán, a’ Borostyánkői Uradalomban, határja jó termékenységű, melly két nyomásra lévén osztva, terem buzát, rozsot, árpát, szőleje nints, eladásra jó módgya van Posonyban." [2]

Fényes Elek szerint "Hochstetno, (Hochstetten), tót falu, Pozsony vmegyében, a Morva mellett, ut. p. Stomfához 2 órányira: 1590 kath., 15 zsidó lak., kath. paroch. templommal. Róna homokos határa jól miveltetik; rétjei kétszer kaszálhatók; erdeje derék; a földesuraságnak nagy majorsága van itt. F. u. gr. Pálffy Leopold, de bir benne még egynehány curialista is." [3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 2472, túlnyomóan szlovák lakosa volt.

2011-ben 2155 lakosából 2034 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Chromek, Stanislav 2012: Kríže so solárnymi ružicami na južnom Záhorí. Záhorie 2/2012, 5-8.

Külső hivatkozások[szerkesztés]