Zohor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zohor (Zohor)
Zohor pan sm.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Pozsonyi
Járás Malackai
Turisztikai régió Erdőháti
Rang község
Első írásos említés 1314
Polgármester Martin Zálesňák
Irányítószám 900 51
Körzethívószám 02
Forgalmi rendszám MA
Népesség
Teljes népesség 3214 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 152 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 146 m
Terület 21,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zohor (Szlovákia)
Zohor
Zohor
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 19′ 00″, k. h. 16° 59′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 00″, k. h. 16° 59′ 00″
Zohor weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zohor témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zohor (szlovákul Zohor) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Malackai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsonytól 24 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a neolitikumban is éltek emberek, a vonaldíszes kultúra településének nyomait találták itt meg. Határa a továbbiakban is folyamatosan lakott volt. A bronzkor teljes időszakából is kerültek elő településnyomok és temetők maradványai. Az 1950-es években egy római-kori (talán kvád) hamvasztásos temetőrészletet találtak. A legnevezetesebb lelet egy gazdag germán főúri sír volt. Ehhez hasonlót találtak 2010-ben is.[2]

A település első írásos említése 1314-ben "Sahur" néven történt, amikor Károly Róbert Telesprun lovagnak adta szolgálataiért. Az egyházi vizitáció szerint plébániáját 1397-ben alapították. A 16. század közepén az akkori borostyánkői uradalom területén fekvő faluba horvát telepesek érkeztek. Iskolája 1687-óta működik, tanítói között volt Jozef Zellinger, az első szlovák-magyar szótár szerzője. A 18. században lakói főként kender termesztéssel és kereskedelemmel foglalkoztak. Kereskedőik Magyarország más részein kívül Ausztriába, Morvaországba is eljutottak. Mások seprűkötéssel, halászattal foglalkoztak. A 19. századtól elindult az intenzív zöldségtermesztés, különösen a hagyma termesztése. Ez a jellegzetesség a mai napig fennmaradt. A község első pecsétje 1827-ből származik. 1828-ban 220 házában 1593 lakos élt. 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított, hat hét alatt 232 lakos halt meg. 1832-ben az áldozatok emlékére, Szent Rozália tiszteletére kápolnát emeltek. 1850-ben a falu plébánosa volt Ipolyi Arnold, a későbbi besztercebányai majd nagyváradi püspök. 1881-ben tűzvész pusztított a faluban, melynek nagyobb része leégett. A tűzvész 1882-ben is megismétlődött. 1891-ben a község bekapcsolódott az országos vasúti hálózatba a Dévényújfalu-Jókút vonalon.

Vályi András szerint "ZOHOR. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Stomfához 1/2 mértföldnyire; síkos határja 2 nyomásbéli, rozsot, árpát, és káposztát terem, szőleje nints, réttye, erdeje, és folyó vize van, piatza Pozsonyban." [3]

Fényes Elek szerint "Zohor, Poson m. tót falu, ut. p. Stomfához észak-nyugotra 1 órányi távolságra. Lakja 1719 kath., 14 zsidó lak. Van kath. paroch. temploma, erdeje, jó káposztája, halastava; két nyomásban homokos szántóföldje, két vizimalma. F. u. gr. Pálffy Leopold." [4]

Pozsony vármegye monográfiája szerint "Zohor, morvavölgyi tót nagyközség, 474 házzal és 2590 róm. kath. vallású lakossal. Minden jel arra mutat, hogy XVI. századbeli telepítés, melynek első nyomára csak az 1553-ik portális összeírásban találunk, a mikor Serédy Gáspárnak itt 34 portája adózik. 1782-ben Pálffy Lipót gróf volt a földesura. Később a Pálffy-Daun család birokába került és 1868-ban ettől vette meg Károlyi Alajos gróf, kinek fia ma is bírja. Régi temploma elpusztult és helyébe 1898-ban az új templom épült. Az egyház a XVII. századból származó remekmívű, aranyhimzésű misemondó ruhát őriz. A községben van posta, távíró és vasúti állomás. Ide tartoznak Macsejkovich és Ondrejka puszták és Gerandik major." [5]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott. A falu könyvtárát 1929-ben alapították. 1931-ben megjelent az első elektromos világítás. 1934-ben az új iskolaépületet Andrej Hlinka szentelte fel.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 2829, túlnyomóan szlovák lakosa volt.

2001-ben 3069 lakosából 3010 szlovák volt.

2011-ben 3214 lakosából 3082 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1862-ben Zelliger Vilmos bölcseleti doktor, katolikus segédlelkész, plébános.
  • Itt született 1863-ban Zelliger Alajos nagyszombati érsekhelynöki titkár, kanonok, szentszéki jegyző és levéltárnok.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Elschek, K. 2016: Neue römische Funde vom germanischen Fürstensitz in Zohor, Westslowakei. In: Archäologie zwischen Römern und Barbaren. Bonn, 261-269.
  • Mackovičová, M. - Kimlička, M. - Zálesňáková, Ľ. 2014 (zost.): Zohor.
  • Elschek, K. 2014: Zohor v dobe rímskej. In: Balázs Komoróczy (ed.): Sociální diferenciace barbarských komunit ve světle nových hrobových sídlištních a sběrových nálezů. Brno.
  • Elschek, K. - Rajtár, J. - Varsik, V. 2011: Sepulkrálny objekt zo Zohora. In: E. Droberjar (ed.): Archeologie barbarů 2010. Olomouc, 133-151.
  • Elschek, K. – Vrablec. M. 2001: Systematický celoplošný prieskum katastra obce Zohor. AVANS 2000, 60–67, 238–246.
  • Kristián Elschek 1997: Archeologický výskum v Zohore v roku 1995. AVANS 1995, 40-43.
  • Ľudmila Kraskovská 1963: Nálezy z doby sťahovania národov na západnom Slovensku. Archeologické rozhledy XV, 693-700, 709.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Kristian Elschek 2013: Zohor - Ein neues Fürstengrab der "Lübsow-Gruppe" und Brandgräber mit Edelmetallbeigaben aus Zohor (Westslowakei). In: Hardt, M. - Heinrich-Tamáska, O. (Hrsg.): Macht des Goldes, Gold der Macht. Weinstadt, 91-124.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Pozsony vármegye.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zohor témájú médiaállományokat.