Pernek
| Pernek (Pernek) | |||
 | |||
| A Szentlélek templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Pozsonyi | ||
| Járás | Malackai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1206 | ||
| Polgármester | František Bokes | ||
| Irányítószám | 900 53 | ||
| Körzethívószám | 034 | ||
| Forgalmi rendszám | MA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 894 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 260 m | ||
| Terület | 27,66 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 22′ 04″, k. h. 17° 08′ 48″48.367778°N 17.146667°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 04″, k. h. 17° 08′ 48″48.367778°N 17.146667°E | |||
| Pernek weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pernek témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Pernek (szlovákul Pernek, németül Bäreneck) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Malackai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pozsonytól 32 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1206-ban "Misle" néven említik először. 1231-ben "Mislen" alakban szerepel. Ez a Misle nevű falu a tatárjárás során elpusztult és később már Pernek néven telepítették újra. A Pernek név 1394-ben bukkan fel először "Perneck" alakban. A falu a detrekői uradalomhoz tartozott, a Fuggerek, a Balassák és a Pálffyak birtokolták. Határában a 17. század végéig aranyat és ezüstöt bányásztak. 1683-ban a Bécs ellen vonuló török sereg dúlta fel a települést.
Vályi András szerint „PERNEK. Tót falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik hegyek, és erdők között, határja 2 nyomásbéli, rozsot, árpát terem, szőleje nints, erdeje van, piatza Bazinban, első osztálybéli.”[2]
Fényes Elek szerint „Pernek, tót falu, Poson vgyében, erdők közt, a Kárpát hegye alatt, Posontól 4 mfd. Számlál 1079 kath., 17 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Határában van egy piskolcz-bánya, sőt ezelőtt aranyra és ezüstre is dolgoztak, de most már ez el mult. F. u. h. Pálffy. Ut. p. Malaczka.”[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott. Az első világháború idején a községtől 3 km-re északkeletre antimonbánya működött.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 741 | 810 | 857 | 894 |
| Különbség | +9,31 % | +5,80 % | +4,31 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 899 | 894 |
| Eltérés | -0,55 % |
1910-ben 1006, túlnyomóan szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2011-ben 809 lakosából 767 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- A Szentlélek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1672-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Malackai járás települései | ||
|---|---|---|
Malacka (Malacky) | ||
|  | |