Pernek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pernek (Pernek)
A Szentlélek templom
A Szentlélek templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Pozsonyi
Járás Malackai
Turisztikai régió Hegyentúli
Rang község
Első írásos említés 1206
Polgármester František Bokes
Irányítószám 900 53
Körzethívószám 034
Forgalmi rendszám MA
Népesség
Teljes népesség 809 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 260 m
Terület 27,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pernek (Szlovákia)
Pernek
Pernek
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 22′ 00″, k. h. 17° 08′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 00″, k. h. 17° 08′ 50″
Pernek weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pernek témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pernek (szlovákul Pernek, németül Bäreneck) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Malackai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsonytól 32 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés]

1206-ban "Misle" néven említik először. 1231-ben "Mislen" alakban szerepel. Ez a Misle nevű falu a tatárjárás során elpusztult és később már Pernek néven telepítették újra. A Pernek név 1394-ben bukkan fel először "Perneck" alakban. A falu a detrekői uradalomhoz tartozott, a Fuggerek, a Balassák és a Pálffyak birtokolták. Határában a 17. század végéig aranyat és ezüstöt bányásztak. 1663-ban a Bécs ellen vonuló török sereg dúlta fel a települést.

Vályi András szerint „PERNEK. Tót falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik hegyek, és erdők között, határja 2 nyomásbéli, rozsot, árpát terem, szőleje nints, erdeje van, piatza Bazinban, első osztálybéli.” [2]

Fényes Elek szerint „Pernek, tót falu, Poson vgyében, erdők közt, a Kárpát hegye alatt, Posontól 4 mfd. Számlál 1079 kath., 17 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Határában van egy piskolcz-bánya, sőt ezelőtt aranyra és ezüstre is dolgoztak, de most már ez el mult. F. u. h. Pálffy. Ut. p. Malaczka.” [3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott. Az első világháború idején a községtől 3 km-re északkeletre antimonbánya működött.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1006, túlnyomóan szlovák lakosa volt.

2011-ben 809 lakosából 767 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szentlélek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1672-ben épült.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]