Kislévárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kislévárd (Malé Leváre)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Pozsonyi
Járás Malackai
Turisztikai régió Hegyentúli
Rang község
Első írásos említés 1377
Polgármester Adrian Pernecký
Irányítószám 908 74
Körzethívószám 034
Forgalmi rendszám MA
Népesség
Teljes népesség 1151 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 153 m
Terület 21,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kislévárd (Szlovákia)
Kislévárd
Kislévárd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 30′ 11″, k. h. 16° 58′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 11″, k. h. 16° 58′ 11″
Kislévárd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kislévárd témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kislévárd (szlovákul Malé Leváre, németül Klein-Schützen) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Malackai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Malackától 10 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén már ősidők óta éltek emberek, egykori réz használati tárgyak tömegesen kerültek elő határából.

A honfoglalás után határvédő ijászok által lakott település volt. Nevének elsődleges alakja valószínűleg Kislő volt, névelőtagja Nagylévárdtól különbözteti meg. Első írásos említése 1377-ben "Kislew" alakban történik, amikor a detrekői váruradalomhoz tartozott. Később "Lewary Minor" és "Twdestorff" alakban is előfordul. Középkori birtokosa a Hont-Pázmány nemzetség, majd a Szentgyörgyi és Bazini grófok tulajdonában állt. A 16. században Serédy Gáspár a birtokosa, majd a salm generális, a Fugger család, Balassa Menyhért, végül a Pálffyak. Lakói korábban mezőgazdasággal, halászattal foglalkoztak. A habánok betelepülése után a kézművesipar, főként a fazekasság lendült fel. A 16. és 17. században a vidék fazekasságának központja volt, ekkor már a stomfai uradalom része.

Vályi András szerint "Kis, és Nagy Lévárd. Két tót falu Posony Várm. Kis Lévárdnak földes Ura G. Pálfy Uraság, Nagy Lévárdnak pedig G. Károlyi, és Kollonics Uraságok, ennek harmintzadgya, és Ispotállya is vagyon, lakosai katolikusok, és evangelikusok, Kis Lévárd, Nagy Lévárdnak filiája, fekszenek sík helyen, ’s némelly lakosai híres kés vasakat készítenek, határbéli földgyeik csekély termékenységüek, rozsot, és árpát teremnek, erdejek, réttyek, ’s legelőjök van, szőlejek nints." [2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Lévárd (Kis), Klein-Schüczen, Male Levare, tót f., Pozson vmegyében, Nagy-Lévárdhoz 1/2 óra: 1113 kath., 19 zsidó lak., kath. paroch. templommal, róna homokos határral, halastóval, erdővel. F. u. h. Pálffy." [1]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1675, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 1151 lakosából 1103 szlovák.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]