Konyha (település)
Konyha (Kuchyňa) | |
![]() | |
A Szent Miklós-templom | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Pozsonyi |
Járás | Malackai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1206 |
Polgármester | Róbert Bujna |
Irányítószám | 900 52 |
Körzethívószám | 034 |
Forgalmi rendszám | MA |
Népesség | |
Teljes népesség | 1769 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 37 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 253 m |
Terület | 45,13 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 24′ 25″, k. h. 17° 09′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 25″, k. h. 17° 09′ 20″ | |
Konyha weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Konyha témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Konyha (szlovákul Kuchyňa, németül Kuchel) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Malackai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Malackától 15 km-re délkeletre, a Kis-Kárpátok nyugati oldalán, a Malina-patak mentén fekszik. Érinti a bezárt Zohor–Detrekőszentmiklós-vasútvonal.
Története[szerkesztés]
1206-ban említik először. Vára a 14. század elején épült. Kezdetben a Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka volt, majd kihalásuk után 1543-ban a királyé lett. Ezután a vár már nem szerepel oklevélben, valószínűleg a 16. században pusztult el. A falu ezután Detrekő várának uradalmához tartozott.
Vályi András szerint "KONYHA. Kuchin Kahl. Tót falu Posony Várm. földes Ura G. Pálffy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik hegyek, é erdők mellett, határja jó termékenységű, búzát, rozsot, árpát bőven hoz, van szőleje, réttye, ’s erdeje is, Modorban piatzozása."[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a községről: "Konyha, (Kuchinja), Poson m. tót falu, a Baba tövében, ut. p. Malaczkához keletre 2 mfldnyire. Lakja 1363 kath., 122 zsidó. Kath. paroch. templom; synagóga. Fő kincse nagy erdejében áll, mellynek egy része erdei vagy topolya fenyőből áll. Vizimalmok. F. u. h. Pálffy." [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1767, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2011-ben 1660 lakosából 1565 fő szlovák volt.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1701-ben épült.
- Szent Anna, Szűz Mária és Szent Rókus kápolnái 1700 előtt épültek.
- A falutól 3,5 km-re észak-északnyugatra találhatók várának csekély maradványai.
- A malackai katonai repülőtér, légibázis a falutól 2,5 km-re nyugatra található.
- Kis víztározója van a Malina- és a Javorinka-patakok egyesülésénél.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ A 2011-es népszámlálás adatai. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 3.)