Pozsonyzávod
Pozsonyzávod (Závod) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Pozsonyi |
Járás | Malackai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1450 |
Polgármester | Peter Vrablec |
Irányítószám | 908 72 |
Körzethívószám | 034 |
Forgalmi rendszám | MA |
Népesség | |
Teljes népesség | 2978 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 99 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 161 m |
Terület | 27,37 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 32′ 50″, k. h. 17° 01′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 50″, k. h. 17° 01′ 50″ | |
Pozsonyzávod weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsonyzávod témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Pozsonyzávod (szlovákul Závod) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Malackai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Malackától 12 km-re északra található.
Története[szerkesztés]
A település első írásos említése "Zabod" alakban 1557-ből származik, de régi templomát már 1339-ben és 1450-ben is említik. Az adóösszeírások szerint Éleskő várának uradalmához tartozott. 1665-ben Závodon 45 család élt. 1720-ban 38 adózó háztartása volt. 1828-ban 320 házában 2305 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint „ZAVOD. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, síkos határja 3 nyomásbéli, rozsot, árpát, és kendert terem, szőleje, réttye van, piatza Nagy-Lévárdon.”[2]
Fényes Elek szerint „Závod, Poson vm. tót f. a sasvári, vagy holicsi országutban, N. Lévárdhoz 1/2 órányira: 1300 kath., 25 zsidó lak., kath. paroch. templom, róna jól mivelt határral, erdővel. F. u. gr. Batthyáni János örök. Ut. p. Szent János.”[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1840, túlnyomóan szlovák lakosa volt.
2011-ben 2699 lakosából 2574 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt gótikus római katolikus temploma 1339-ben épült. 1777-ben megújították.
- Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt neogótikus, római katolikus temploma 1899-ben épült.
Közlekedés[szerkesztés]
Vasúti[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források[szerkesztés]
- Bazovský, I. – Čambal, R. – Hladíková, K. – Rajtár, J. 2019: Nové funerálne nálezy z doby rímskej zo Závodu (predbežná správa). Zborník SNM CXIII – Archeológia 29, 263-267.