Nádasfő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nádasfő (Rohožník)
A Nagyboldogasszony templom
A Nagyboldogasszony templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Pozsonyi
Járás Malackai
Turisztikai régió Hegyentúli
Rang község
Első írásos említés 1397
Polgármester Peter Švaral
Irányítószám 906 38
Körzethívószám 034
Népesség
Teljes népesség 3441 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 125 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 201 m
Terület 27,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nádasfő (Szlovákia)
Nádasfő
Nádasfő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 27′ 40″, k. h. 17° 10′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 40″, k. h. 17° 10′ 00″
Nádasfő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasfő témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nádasfő (szlovákul Rohožník, korábban Rárbok, németül Rohrbach) község Szlovákiában a Pozsonyi kerületben a Malackai járásban, Malackától 10 km-re keletre. 2011-ben 3441 lakosából 3326 szlovák volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban is éltek emberek ezen a vidéken. Az i. e. 4. században a kelták szállták meg a falu területét, akik már fejlett kézművességgel rendelkeztek. A római korban markomannok és kvádok éltek itt, majd szláv törzsek érkeztek. A 9. században a Nagymorva Birodalomhoz tartozott, egészen a magyarok érkezéséig. A 11. században a Hontpázmány nemzetség birtoka volt, a tatárjárás során valószínűleg elpusztult, de újratelepítették. 1296-ban a detrekői váruradalom része volt. Plébániáját a 14. században alapították. Ekkor építették Szent Damján tiszteletére szentelt templomát is. 1394-ben az uradalmat Luxemburgi Zsigmond a lengyel származású Stíbornak adta. A község első írásos említése 1397-ben történik. A család kihalása után 1543-ig újra a Hont-Pázmány nemzetségé, a Szentgyörgyi és Bazini grófoké lett. Ezután a birtok a királyra szállt vissza. I. Ferdinánd a birtokot gazdag nemesi családoknak adta zálogba, így birtokosai a Serédy, Salm, Fugger és Balassa családok voltak. A reformáció terjedésével és a protestáns birtokos Fugger család nyomására, 1561-ben itt is megszűnt a katolikus plébánia, annak hívei ezután Széleskúthoz tartoztak. A plébániát csak 1787-ben a pálosok alapították újra. A 18. század első felében megalapították a község első üzemét, a papírgyárat, ezen kívül 1720-ban a községben malom és kiterjedt borászat is működött. Az 1767-es urbárium szerint a faluban 70 jobbágycsalád, 22 zsellércsalád és 8 ház nélküli zsellércsalád élt. A 19. század elején szeszfőzde és növényolajüzem működött a községben. 1828-ban 156 háza és 1140 lakosa volt. 1866-ban porosz katonaság vonult át a községen, annak egy részét felégetve. 1869-ben 1411 lakos élt a településen.

Vályi András szerint "ROHRBACH. Elegyes tót falu Pozsony Várm., földes Ura Gr. Pálfy Uraság, számos Nemesek is lakják; lakosai többnyire katolikusok, fekszik Stomfához mintegy harmadfél mértföldnyire, határja közép termékenységű, vagyonnyai külömbfélék, és meglehetősek." [2]

Fényes Elek szerint "Rohrbach, tót falu, Poson vmegyében, a Bur erdejében, ut. p. Malaczkához keletre 2 órányira: 1154 kath. lak. és 32 zsidóval. Kath. parochia és templom. Van olajgyára melly kender és lenmagból dolgozik, három vizimalma, igen szép erdeje, mellyben nagy vadak, mint őzek, szarvasok, dámvadak is találtatnak. F. u. hg Pálffy, több inscriptionalis curiákkal." [3]

1910-ben 1344, túlnyomóan szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.

Híres lakosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1857 és 1860 között épült.
  • Régi templomából csak az 1561-ben már meglévő harangtorony maradt meg, amely 4. századi őrtorony alapjaira épült.
  • Szent Rozália-kápolna.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cementgyárának 1971-ben történő alapkőletételét követően, 1975-ben kezdték el a cement és a mész gyártását.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]