Tósnyárasd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tósnyárasd (Topoľnica)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Galántai
Rang község
Első írásos említés 1307
Polgármester Szilvási Zoltán
Irányítószám 925 92
Körzethívószám 00421 (0) 31
Forgalmi rendszám GA
Népesség
Teljes népesség 807 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 116 m
Terület 10.47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tósnyárasd (Szlovákia)
Tósnyárasd
Tósnyárasd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 10′ 20″, k. h. 17° 47′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 20″, k. h. 17° 47′ 30″
Tósnyárasd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tósnyárasd témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tósnyárasd (szlovákul: Topoľnica, korábban Jazerný Ňáražd) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban. Pallóc településrész tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Galántától 6 km-re délkeletre található.

Története[szerkesztés]

A települést 1113-ban a zoborhegyi apátság oklevelében „Narias” alakban említik először. A 16. századtól kezdik a „Tós” (tavas) előtaggal említeni. 1533-ban a Mérey, 1646-ban a Balássy és a Baranyai család birtoka. 1672-ben letarolta a török, ezután évtizedekig puszta volt. Később az éberhárdi uradalom része, birtokosai a Batthyány és az Esterházy családok voltak. 1780-óta működik iskola a településen. A falu legrégibb pecsétje 1704-ből származik. 1813-ban és 1894-ben nagy árvíz sújtotta. 1860-ban 530 lakosa volt. A 19. század második felétől a 20. század közepéig Pallóson szeszgyár és takarmányszárító működött.

Vályi András szerint „Tót Nyárosd. Magyar falu Posony Várm. földes Ura G. Batthyányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Taksonyhoz 3/4 órányira, Kajalnak szomszédságában, és annak filiája, határja két vetőre van osztva, ’s közép termékenységű, réttye, és erdeje van.”[2]

Fényes Elek szerint „Nyárasd (Tós), tót magyar falu, Poson vmegyében, Galanthától 1 órányira. Táplál 367 kath. lakosokat. F. u. többen. Ut. p. Szered.”[3]

Pozsony vármegye monográfiája szerint „Tósnyárasd, a budapest–bécsi vasútvonal mentén fekszik. Magyar kisközség, 87 házzal és 667, róm. kath. vallású lakossal. A község postája Kajal, távírója és vasúti állomása pedig Galánta. Nyárasd neve már egy 1193-iki okiratban előfordul; de nem biztos, hogy ezt a Nyárasdot kell-e értenünk (alatta). Hogy ősrégi község, azt az a körülmény bizonyítja, hogy plébániája már 1307-ben megvolt. Ma fennálló kath. templomát állítólag a XVI. században építették. Az 1553-iki összeírásban Mérey Mihálynak itt 6 portája adózik és ekkor Tót-Nyárasd néven szerepelt. 1647-ben Balássy Zsuzsanna és Baranyay Tamás bírják. 1672-ben a törökök elpusztítják és 1690-ben is lakatlan praedium. Később Éberhard tartozékaként ugyancsak e néven van említve. Idővel a Batthyányak lettek az urai és azután az Esterházyak. 1813-ban és 1894-ben a Vág áradásai okoztak nagy kárt a községben.”[4]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. A második világháború után magyar lakosságának felét áttelepítették Magyarországra, a helyükre szlovákok költöztek. Pallóc települést 1954-ben csatolták a községhez, addig Taksonyhoz tartozott.[5]

Népessége[szerkesztés]

Tósnyárasd lakosságának nemzetiségi megoszlása
szlovák
5 fő (1%)
magyar
587 fő (99%)
cseh
0 fő (0%)
egyéb
2 fő (0%)
*1910. évi népszámlálási adatok[6]
Tósnyárasd lakosságának nemzetiségi megoszlása
szlovák
369 fő (44%)
magyar
446 fő (53%)
cseh
5 fő (1%)
egyéb
16 fő (2%)
*2001. évi népszámlálási adatok
Tósnyárasd lakosságának nemzetiségi megoszlása
szlovák
392 fő (49%)
magyar
405 fő (50%)
cseh
4 fő (0%)
egyéb
6 fő (1%)
*2011. évi népszámlálási adatok

1910-ben 594, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 836 lakosából 446 magyar és 369 szlovák volt.

2011-ben 807 lakosából 405 magyar és 392 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1781-ben épült a régebbi templom alapjain, 2002-ben megújították. Nemeskajal filiája.

Oktatás[szerkesztés]

  • Magyar tanítási nyelvű általános iskolája 1974-ben szűnt meg, s a tanulók többsége Galántára kényszerül beutazni.
  • Szlovák tanítási nyelvű általános iskola és óvoda.

Társadalmi szervezetek[szerkesztés]

  • A Csemadok helyi szervezete.
  • Sportszervezete 1928-ban alakult.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]