Tósnyárasd
| Tósnyárasd (Topoľnica) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Galántai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1307 | ||
| Polgármester | Szilvási Zoltán | ||
| Irányítószám | 925 92 | ||
| Körzethívószám | 00421 (0) 31 | ||
| Forgalmi rendszám | GA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 992 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 77 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 116 m | ||
| Terület | 10,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Tósnyárasd weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tósnyárasd témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Tósnyárasd (szlovákul: Topoľnica, korábban Jazerný Ňáražd) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban. Pallóc településrész tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Galántától 6 km-re délkeletre található.
Története
[szerkesztés]A települést 1113-ban a zoborhegyi apátság oklevelében „Narias” alakban említik először. A 16. századtól kezdik a „Tós” (tavas) előtaggal említeni. 1533-ban a Mérey, 1646-ban a Balássy és a Baranyai család birtoka. 1672-ben letarolta a török, ezután évtizedekig puszta volt. Később az éberhárdi uradalom része, birtokosai a Batthyány és az Esterházy családok voltak. 1780-óta működik iskola a településen. A falu legrégibb pecsétje 1704-ből származik. 1813-ban és 1894-ben nagy árvíz sújtotta. 1860-ban 530 lakosa volt. A 19. század második felétől a 20. század közepéig Pallóson szeszgyár és takarmányszárító működött.
Vályi András szerint „Tót Nyárosd. Magyar falu Posony Várm. földes Ura G. Batthyányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Taksonyhoz 3/4 órányira, Kajalnak szomszédságában, és annak filiája, határja két vetőre van osztva, ’s közép termékenységű, réttye, és erdeje van.”[2]
Fényes Elek szerint „Nyárasd (Tós), tót magyar falu, Poson vmegyében, Galanthától 1 órányira. Táplál 367 kath. lakosokat. F. u. többen. Ut. p. Szered.”[3]
Pozsony vármegye monográfiája szerint „Tósnyárasd, a budapest–bécsi vasútvonal mentén fekszik. Magyar kisközség, 87 házzal és 667, róm. kath. vallású lakossal. A község postája Kajal, távírója és vasúti állomása pedig Galánta. Nyárasd neve már egy 1193-iki okiratban előfordul; de nem biztos, hogy ezt a Nyárasdot kell-e értenünk (alatta). Hogy ősrégi község, azt az a körülmény bizonyítja, hogy plébániája már 1307-ben megvolt. Ma fennálló kath. templomát állítólag a XVI. században építették. Az 1553-iki összeírásban Mérey Mihálynak itt 6 portája adózik és ekkor Tót-Nyárasd néven szerepelt. 1647-ben Balássy Zsuzsanna és Baranyay Tamás bírják. 1672-ben a törökök elpusztítják és 1690-ben is lakatlan praedium. Később Éberhard tartozékaként ugyancsak e néven van említve. Idővel a Batthyányak lettek az urai és azután az Esterházyak. 1813-ban és 1894-ben a Vág áradásai okoztak nagy kárt a községben.”[4]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. A második világháború után magyar lakosságának felét áttelepítették Magyarországra, a helyükre szlovákok költöztek. Pallóc települést 1954-ben csatolták a községhez, addig Taksonyhoz tartozott.[5]
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 792 | 832 | 816 | 992 |
| Különbség | +5,05 % | -1,92 % | +21,56 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 915 | 992 |
| Eltérés | +8,41 % |
|
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1880-ban 557 lakosából 540 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 551 lakosából 541 magyar és 9 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 575 lakosából 574 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 594 lakosából 587 magyar és 5 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 629 lakosából 611 magyar és 17 csehszlovák volt.
1930-ban 678 lakosából 597 magyar és 74 csehszlovák volt.
1941-ben 647 lakosa mind magyar volt.
1991-ben 769 lakosából 469 magyar és 291 szlovák volt.
2001-ben 836 lakosából 446 magyar és 369 szlovák volt.
2011-ben 807 lakosából 405 magyar és 392 szlovák volt.
2021-ben 799 lakosából 342 (+9) magyar, 439 (+28) szlovák, 9 egyéb és 9 ismeretlen nemzetiségű volt.[8]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1842-ben Kudlik János római katolikus esperes-plébános és országgyűlési képviselő.
- Itt született 1948-ban Varga László nagymegyeri pedagógus, helytörténész.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1781-ben épült a régebbi templom alapjain, 2002-ben megújították. Nemeskajal filiája.
Oktatás
[szerkesztés]- Magyar tanítási nyelvű általános iskolája 1974-ben szűnt meg, s a tanulók többsége Galántára kényszerül beutazni.
- Szlovák tanítási nyelvű általános iskola és óvoda.
Társadalmi szervezetek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Pozsony vármegye.
- ↑ Pukkai László: Mátyusföld I., Lilium Aurum kiadó, 2002, ISBN 80-8062-137-3
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ Fórum Kisebbségkutató Intézet
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- E-obce.sk Archiválva 2011. június 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Tósnyárasd Szlovákia térképén
- A Vasárnap cikke a községről[halott link]


