Nemeskajal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nemeskajal (Kajal)
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalántai
Rang község
Első írásos említés 1297
Polgármester Farkas Lívia
Irányítószám 925 92
Körzethívószám 031
Forgalmi rendszám GA
Népesség
Teljes népesség1519 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség108 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság117 m
Terület13,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nemeskajal (Szlovákia)
Nemeskajal
Nemeskajal
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 11′ 00″, k. h. 17° 47′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 00″, k. h. 17° 47′ 00″
Nemeskajal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemeskajal témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nemeskajal (1899-ig Kajal, szlovákul Kajal) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.

Kiskajal és Óny puszta (1283 Ouun/ Own[2]) tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Galántától 5 km-re keletre fekszik, szomszédos települései Tósnyárasd és Vágkirályfa. A település közelében található a Vág felduzasztásából létesített Vágkirályfai víztározó.

Története[szerkesztés]

Harcosgyepi-dűlőjében a középkorban valószínűleg határőrfalu volt. A mai települést 1297-ben említik először. Mozgalmas története során többször pusztították hadak és katasztrófák. A falu legrégibb ismert pecsétje 1855-ből származik. Pecsétjén késő gótikus pajzsban kardot tartó lovas, a pajzs fölött sisak, rajta kardot tartó kar. A körirat szövege: Nemes Kajal helység 1855.[3] Iskolájának legkorábbi említése 1790-ből származik.

Vályi András szerint "KAJAL. Magyar nemes falu Posony Várm. földes Urai c. Boronkay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és más vallásúak, Plébániája 1780dikban állíttatott fel; és az előtt Galántához tartozott, G. Batthyáni Fülep nevezetes fundátziót tett a’ Plébánusnak tartására, fekszik Galántához 2/4 mértföldnyire, határja középszerű, réttye, erdeje van."[4]

Fényes Elek szerint "Kajal, magyar falu, Pozsony vmegyében, Galanthához keletre 1 órányira. Lakja 986 kath., 165 evang., 26 reform., 28 zsidó. Kath. paroch. templom. Sok rét és legelő; nagy juhtenyésztés. F. u. többen. Ut. p. Szered. " [5]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.

A második világháború után a szlovák–magyar lakosságcsere keretében magyar lakosainak egy részét áttelepítették Magyarországra és a helyükre magyarországi szlovákok települtek.[6]

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 1440 lakosából 1302 magyar és 30 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 1487 lakosából 1455 magyar és 28 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1465 lakosából 1454 magyar és 9 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1457 lakosából 1449 magyar és 7 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 1506 lakosából 1490 magyar és 9 csehszlovák volt.

1930-ban 1575 lakosából 1472 magyar és 60 csehszlovák volt.

1941-ben 1516 lakosából 1512 magyar és 4 szlovák volt.

1970-ben 1702 lakosából 1370 magyar és 327 szlovák volt.

1980-ban 1493 lakosából 1189 magyar és 296 szlovák volt.

1991-ben 1306 lakosából 1049 magyar és 249 szlovák volt.

2001-ben 1417 lakosából 1004 magyar és 358 szlovák volt.

2011-ben 1499 lakosából 891 magyar, 496 szlovák, 11 cigány, 4 cseh, 3-3 ukrán és német, 2 ruszin, 1 horvát és 88 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma (Szentolvasó Királynője) a 16. században épült reneszánsz stílusban.[7] A 19. század végén teljesen átépítették, ekkor nyerte el mai formáját. Utolsó rekonstrukciója 1992-1995 között történt.
  • Evangélikus templomát 1898-ban építették neogótikus stílusban. 1995 és 1998 között restaurálták.
  • Művelődési házát 2012-ben újították fel.
  • Egy ideig itt éltek Petőfi apai felmenői.[8]

Híres emberek[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

  • Iskola: Nemeskajali Magyar Tannyelvű Alapiskola 1.-4.
  • Óvoda: Nemeskajali Magyar Tannyelvű Óvoda

Kulturális élete[szerkesztés]

  • Szürke ló Színjátszókör

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Szentpétery Imre - Borsa Iván 1961: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II/ 2-3 1272-1290. Budapest, 322 No. 3254, 3256.
  3. Pukkai, L. 1997: Kajal-Nemeskajal. Nitra, 15
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Nemeskajal (Kajal). A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona 1918-tól napjainkig. (Hozzáférés: 2010. november 19.)
  7. Forster Gyula (szerk.) 1906: Magyarország műemlékei II. Budapest, 658.
  8. Csergheő Géza: Petőfi Sándor származása és czímere. Turul 1889/4.
  9. Beke Margit 1989: Esztergomi kanonokok (1900-1985). Unterhaching, 104-105.

Irodalom[szerkesztés]

  • Magda Pichlerová 1978: Nález kamenného sekeromlatu vo Váhu pri obci Kajal. AVANS 1977, 199.
  • Pukkai László 1997: Kajal-Nemeskajal. Nitra.
  • 1477: DLDF 91008; 275744

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Kajal
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemeskajal témájú médiaállományokat.