Vágkirályfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vágkirályfa (Kráľová nad Váhom)
Árpádházi Szent Erzsébet templom
Árpádházi Szent Erzsébet templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Vágsellyei
Rang község
Első írásos említés 1252
Polgármester RNDr. Bergendi Ferenc
Irányítószám 925 91
Körzethívószám 00421 (0) 31
Forgalmi rendszám SA
Népesség
Teljes népesség 1691 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 178 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 117 m
Terület 9,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vágkirályfa (Szlovákia)
Vágkirályfa
Vágkirályfa
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 10′ 06″, k. h. 17° 50′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 06″, k. h. 17° 50′ 26″
Vágkirályfa weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágkirályfa témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágkirályfa (szlovákul Kráľová nad Váhom) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Vágsellyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A mátyusföldi község a Kisalföldön, Vágsellyétől 2 km-re északnyugatra, a Vág folyó jobb partján fekszik.

Élővilága[szerkesztés]

A település közelében található a Kaskády-víztározó. Ezenkívül a határában található egy állatfarm is. A faluban van gólyafészek alátét.[2]

Története[szerkesztés]

A falu az 1002-ben a pannonhalmi kolostor alapítólevelében „terra Wag” néven említett területen keletkezett, mely a mai Deáki, Vágkirályfa, Vágsellye és Pered területének részeit foglalta magában.

A település első írásos említése 1113-ban a zoborhegyi bencés apátság birtokainak határleírásában történt "Crali" alakban. 1332-ben "Villa Regis", majd 1371-ben "Kyral" alakban szerepel. A község honlapja szerint azonban az 1113-as említés valójában Felsőkirályira, az 1332-es említés pedig az erdélyi Magyarkirályfalvára vonatkozik. Egyházát IV. Béla király 1252-ben oklevelében "Eclessia in honorem betae Elisabeth", vagyis Szent Erzsébet tiszteletére szentelt egyházközségként említik. A zoborhegyi apátság birtoka, majd 1251-től a zniói premontrei kolostoré volt. 1773-tól a vágsellyei jezsuitáké, majd a rend megszüntetése után a vallásalapé. 1570-ben a zniói uradalom összeírásában „Kyralfalva” néven említik, ekkor a Vágon egy malma működött. 1571-ben elfoglalta, 1576-ban az Érsekújvári vijalethez csatolta, 1598-ban pedig felégette a török. Az 1664. évi török adóösszeírás szerint 30 adófizetője volt a településnek, határában egy vízimalom működött. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de elterjedt volt a faluban a molnármesterség is. 1661-ben a faluban már 6, az apátság tulajdonában levő malom működött. A község anyakönyveit 1693-tól vezetik. Az 1715-ös adóösszeírás szerint 3 malom működött a Vágon és 19 család élt a faluban. Iskolájának legkorábbi említése 1779-ből származik.

Vályi András szerint "Királyfalva: Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a Tudományi Kincstár, lakosai katolikusok, fekszik Sellyéhez nem messze, határa meglehetős, réttye, legelője elég van, a Szeredi só házaknál pénzt kereshetnek, fája kevés, Vág vize ellen költséges töltéseket kell tartaniok." [3]

Fényes Elek 1851-ben kiadott Magyarország geográfiai szótára szerint "Királyfalva (Vágh), Nyitra m. magyar falu, Séllyéhez 1/4 órányira, a Vágh jobb partján, Pozsony vmegye szélén: 974 katolikus lakos. Határa róna, jó buzatermő; sok zabot, kölest, kukoriczát termeszt. F. u. a pesti egyetem. Ut. p. Érsekujvár".[4]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Vág-Királyfa, magyar község a Vág jobbpartján, Vág-Sellye mellett, ettől északnyugatra, 1514 r. kath. lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomás Vág-Sellye. Kath. templomáról már egy IV. Béla korabeli 1252-ből származó oklevél szól, amikor IV. Béla a községet a turóczi prépostságnak adományozta. A templom 1250–60 közt épült, de időközben megnagyobbították. Később a jezsuiták birtokába került, ma pedig közalapítványi birtok. Kegyura a vágsellyei közalapítványi uradalom. A templomi edények közt egy érdekes, szép XVI. századbeli kelyhet őriznek. A községet 1876-ban tűzvész pusztította el." [5]

A 19. században a malmok száma még tovább nőtt, vízimalmaiban 1871-ben már 29 molnár és 19 molnársegéd dolgozott. A Vág a haszon mellett nagy károkat is okozott a településnek. 1656, 1659, 1668, 1737, 1758, 1813, 1829, 1831, 1835, 1837 és 1844-ben pusztították nagyobb árvizek. Az első világháborúban 58 helyi lakos esett el.

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott. 1918-ban Vágkirályfa is az új csehszlovák állam része lett. 1928-ban nevét Kráľová nad Váhom-ra változtatták. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. A második világháborúban 50 lakos esett el. 1945-ben magyar lakosait jogfosztottá nyilvánították, a magyar iskolát bezárták. 1947-ben 68 magyar családot telepítettek ki a cseh határvidékre kényszermunkára és kilenc családot Magyarországra. A Csehországba deportált lakosok kivétel nélkül mind hazatérhettek, a többiek azonban nem.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1650, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 1531 lakosából 1273 magyar és 238 szlovák.

2011-ben 1691 lakosából 1149 magyar, 485 szlovák, 16 cigány, 7 cseh, 2-2 ukrán, lengyel és más, 1 morva és 27 ismeretlen nemzetiségű.[6]

Híres személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1912-ben és élt Janics Kálmán történész, orvos, a szlovákiai magyarság meghurcoltatásának tényfeltáró írója.
  • Itt született 1924-ben Babos László újságíró, költő, műfordító.
  • Itt született 1946-ban Etela Studeníková régésznő.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1732-ben épült barokk stílusban. 1927-ben bővítették.
  • Janics Kálmán-szobor. Szabó László alkotását 2006. szeptember 9-én avatták fel.
  • Szent István-szobor. Dienes Attila alkotását 2002-ben avatták fel a templomban.
  • Vágkirályfai Falunapok.[7]
  • A Szent Király Szövetség 1997-es létrejöttének emlékműve, 2005-ben került felavatásra.
  • A Szentháromság-téren álló Kocsis-ház háromszögletű, lépcsőzetes oromzatán az 1849. június 21-én vívott peredi csatából származó ágyúgolyó látható. A szájhagyomány szerint a ház egykori tulajdonosa, Kocsis József az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédjeként súlyosan megsebesült a peredi csatában. A hős tiszteletére az utódok helyezték el a háborús emléket a ház oromzatán.
  • A község központjában elterülő park az 1930-as években az iskolai tornaórák helyszíne volt. Platánfáit az 1940-es években ültették. A park területét 2013-ban újították fel.

Kultúra[szerkesztés]

  • Féktelen komédiások (színjátszócsoport)

Fényképtár[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Kocsis Győző 2012: Akikért nem szólt a harang.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágkirályfa témájú médiaállományokat.