Pozsonyvezekény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pozsonyvezekény (Vozokany)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Galántai
Turisztikai régió Dunamenti
Rang község
Első írásos említés 1240
Polgármester Mikuláš Tončko
Irányítószám 925 05
Körzethívószám 031
Forgalmi rendszám GA
Népesség
Teljes népesség 1164 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 90 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 115 m
Terület 12,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pozsonyvezekény (Szlovákia)
Pozsonyvezekény
Pozsonyvezekény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 06′ 10″, k. h. 17° 41′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 10″, k. h. 17° 41′ 20″
Pozsonyvezekény weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pozsonyvezekény (szlovákul Vozokany) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Galántától 11 km-re délre, a Feketevíz partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a török bezeken (= kis dísz) főnévből ered, valószínűleg egy, a honfoglaló magyarokkal együtt érkezett török nyelvű törzs szállásterülete volt. Etimológiailag azonban az sem zárható ki, hogy a Vezekény falunév a késő uráli korból származó vesi - vetten alapszóból származik.

Története[szerkesztés]

Területén már az újkőkorban is laktak emberek. A vonaldíszes kerámiák népének maradványait találták itt meg. A korai bronzkorban a nyitrai kultúra, a vaskorban a La Tène-kultúra népe élt ezen a vidéken. A 10. századból korai magyar temetkezések kerültek itt elő.

A település alapításának ideje nem ismert, első írásos említése 1240-ben "Vezekyn", majd 1297-ben "Wezekeen" alakban történt. A 15. század elejétől a semptei uradalom része. 1478-ban "Wozokan" néven említik. 1553-ban részben Báthory András, részben a borostyánkői uradalom birtoka volt. Később a Thurzó család semptei birtokához tartozott, majd 1817-től a tallósi uradalom része volt. A falut a középkortól a bíró és az esküdtek irányították. Jelentős változást hozott a falu életébe, amikor a birtokot az Eszterházyak szerezték meg, akik támogatták a gazdasági fejlődést. Legrégibb pecsétje 1790-ből származik. 1720-ban 29 adózó háztartása volt. 1828-ban 77 házában 558 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Iskolájának legkorábbi említése 1855-ből származik.

Vályi András szerint „VEZEKÉNY. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura G. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tallóshoz közel, és annak filiája; határja középszerű, mint vagyonnyai.”[2]

Fényes Elek szerint „Vezekény, Poson m. magyar falu, Tallóshoz 1 kis órányira: 656 kath., 4 zsidó lak. Kath. fil. templommal, mellyet egy evang. mészáros, Orbán nevü épittetett. F. u. gr. Eszterházy Mihály. Ut. p. Szered.” [3]

A 19. század második felében közös jegyzőséget alkotott Tallóssal, mely egészen a második világháború végéig működött. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. 1949-ben alakult meg a helyi földműves szövetkezet.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 973, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 1114 lakosából 925 magyar és 180 szlovák volt.

2011-ben 1164 lakosából 894 magyar és 234 szlovák volt.

Kultúra[szerkesztés]

  • Görbe Tükör Színjátszócsoport

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1718-ban épült gróf Eszterházy Ferenc és Urbán János támogatásával. 1778-ban déli hajóval és a korábbi fatorony helyett kőtoronnyal bővítették. 1923-ban épült meg a mellékhajó. Sírboltjában három személyt temettek el, köztük az 1732-ben meghalt Ritter György vezekényi kapitányt.
  • A templom közelében található a Kofrányi család 19. század közepén épült kúriája.
  • A temetőben álló Nepomuki Szent János kápolnát 1925-ben Mikus Elek építtette.
  • Az első világháborús emlékművön 35, a II. világháborúson 22 név olvasható.
  • A templom melletti kőkereszt 1789-ben készült.
  • A falu Tallós felőli végén áll Szent Vendel szobra. A híd előtt Nepomuki Szent János, a templom előtti parkban Szent Flórián szobra található.
  • Görbetükör színjátszókörét 1992-ben alapították, a Csemadok helyi alapszervezete keretén belül.

Gazdasága[szerkesztés]

  • Nyomdaipari vállalata megközelítőleg 50 alkalmazottat foglalkoztat.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]