Gány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gány (Gáň)
Gan kostol 1.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Galántai
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Denisa Ivančíková
Irányítószám 925 31
Körzethívószám 031
Forgalmi rendszám GA
Népesség
Teljes népesség 696 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 113 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 121 m
Terület 6,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gány (Szlovákia)
Gány
Gány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 14′, k. h. 17° 43′Koordináták: é. sz. 48° 14′, k. h. 17° 43′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gány (szlovákul Gáň) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Galántától 5 km-re északra fekszik, Barakony tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

Nevét a Gan szláv személynévből eredeztetik.

1113-ban villa Gan néven a zobori apátság oklevelében említik először. Már ekkor két része ismeretes. A Szent Család tiszteletére szentelt temploma már a 12. században állt. 1251-ben IV. Béla a znióváraljai apátság számára birtokokat adományoz, melyben Gan mint Kázmér fiainak birtoka szerepel. Gány a következő évben is szerepel a znióváraljai apátság oklevelében. 1277-ben a nyitrai káptalan előtt Menold fia Rúfusz Ábrahám a gányi és galántai birtokait Aba magister fia Abával a berencsi kővárra cseréli. A pápai tizedjegyzékben Inang néven szerepel.[2]

Valószínűleg 1549-ben 8 portája és 4 újonnan népesült jobbágytelke Bucsányi Zsigmond, Borsy Flórián és Tamás birtoka, melyen 3 zsellér és 2 más jogállású személy is lakott.[3] A 16. században Gányban Bessenyei Tamás, István és György, galántai Lőrinc fia Nagy György és Tharródy Tamás semptei várkapitány birtokos.[4]

Iskolájának legkorábbi említése 1877-ből származik. A község fejlődésére serkentőleg hatott, amikor 1881-ben bekapcsolódott a Galánta–Szered közötti vasúti közlekedésbe. A vasút sok helybelinek adott munkát és a könnyebb közlekedés révén közeli városokban munkalehetőséget.

Vályi András szerint "GÁNY. Tót falu Posony Vármegyében, földes Urai Gróf Battyányi, és más Urak, a’ kiknek lakó helyeikkel ékesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik Barakonytól, és Dudvág vizétöl sem meszsze, Galantának szomszédságában, határja középszerű, vagyonnyai is olly formák, második Osztálybéli." [5]

Fényes Elek szerint "Gány, vegyes magyar-tót falu, Pozson vmegyében, ut. p. Szeredhez egy órányira; 265 kath., 16 zsidó lak. Van egy kastélya, kertje, termékeny határja. F. u. többen. " [6]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. 1938-ban az I. bécsi döntés nyomán magyar fennhatóság alá került, de a magyar kormány Barakony, Barancs, Cseklész, Mikszáthfalva, Mandrás, Velejte és Zsitvaújfalu társaságában más falvakért 1939 márciusban Szlovákiával elcserélte.[7]

1947-ben itt épült fel a Galántai járás első kultúrháza. 1957-ben a szomszédos Barakony faluval Brakoňská Gáň néven egyesítették. 1960-óta ismét Gáň a hivatalos neve.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 363 lakosából 224 magyar, 139 szlovák.

2001-ben 632 lakosából 600 szlovák és 28 magyar.

2011-ben 696 lakosából 624 szlovák és 53 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

Neves személyek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Gáň 1113-1993 - Bulletin k 880. výročiu prvej písomnej zmienky o Gáni v Zoborskej listine kráľa Kolomana I. z r. 1113. Gáň.
  • Dedek Crescens Lajos 1899: Nyitravármegye története, 487.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Ortvay Tivadar 1891: Az Esztergomi érsekség, in: Magyarország egyházi földleirása a XIV. század elején : A pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve, 11, 80-82.[1]
  3. Maksay Ferenc 1990: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén 2. MOL kiadványai 2 - Forráskiadványok 16/2, 585, 596 Gaan.
  4. Gáň 1113-1993. Galanta, 7.
  5. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  6. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. Ižóf et al. 1993, 12; http://lexikon.katolikus.hu/B/b%C3%A9csi%20d%C3%B6nt%C3%A9s.html; Janson Jenő 1940. In: K. Thúry György (szerk.) 1940: Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. Budapest, 13 1939 március 14-én Cseklész, Gány és Barakony Szlovákiához, Vága és Nagycétény Magyarországhoz került

Külső hivatkozások[szerkesztés]