Amadékarcsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Amadékarcsa (Amadeho Kračany)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Amadékarcsa (Szlovákia)
Amadékarcsa
Amadékarcsa
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 57′ 51″, k. h. 17° 34′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 51″, k. h. 17° 34′ 26″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Amadékarcsa (szlovákul Amadeho Kračany) Egyházkarcsa településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban, Dunaszerdahelytől 10 km-re délnyugatra. 2001-ben Egyházkarcsának 1162 lakosából 1078 magyar és 64 szlovák volt. Régen az emberek a Gellei patak vizét ihatták, amelynek bal partján fekszik a falu.

Története[szerkesztés]

Vályi András szerint "AMADE. Középszerű falu Poson Vármegyéb. lakosai katolikusok, nevezetesíti hogy egy Grófi Nemzetségnek nevet szolgáltatott. Vidékjében tsupán szántó földgyei vannak, ’s azok is tsekélyek lévén, harmadik Osztálybéli." [1]

Fényes Elek szerint "Karcsa (Amadé-), magyar falu, Pozsony vmegyében: 116 kath. lak. Fekszik a Csalóközben, ut. p. Somorjához keletre 2 mfld." [2]

Pozsony vármegye monográfiája szerint "Siposamadékarcsa, alsócsallóközi magyar kisközség, 40 házzal és 266 róm. kath. vallású lakossal. Régibbkori története Egyházkarcsáéval függ össze. Azelőtt két községből állott: Siposkarcsa és Amadékarcsa volt a neve. Az 1553-iki összeírásban Amadekarcsán Amade Mihály 4 és Amade Lászlónak 7 portája adózik. 1581-ben Derghi Somogyi György volt a földesura, ki itt várkastélyt építtetett, melyet 1854-ben bontottak le. A község lakosai nemesi szabadalmakat élveztek. Van itt egy újabb úrilak, melyet Bartalné Bossányi Hortenzia építtetett, és a mely most is az övé. A községnek nincsen temploma. Postája Királyfiakarcsa, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely." [3]

1910-ben Siposkarcsával egy községet alkotott, ekkor 215, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.

Források[szerkesztés]