Cserfalu
| Cserfalu (Dubová) | |
 | |
| Cserfalu római katolikus temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Pozsonyi |
| Járás | Bazini |
| Rang | község |
| Polgármester | Ľudovít Ružička |
| Irányítószám | 900 90 |
| Körzethívószám | 033 |
| Forgalmi rendszám | PK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1142 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 67 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 223 m |
| Terület | 13,80 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 22′ 04″, k. h. 17° 20′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 04″, k. h. 17° 20′ 27″ | |
| Cserfalu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cserfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Cserfalu (1899-ig Dubova, szlovákul Dubová, németül Wernersdorf) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Bazini járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Nagyszombattól 20 km-re nyugatra, a Žlabka-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Birtokként 1113-ban, a zobori apátság határleírásában említik először. Faluként IV. László király 1287-ben kelt adománylevelében szerepel első alkalommal. A 16. századtól a vöröskői váruradalom része volt. 1540-ben elfoglalta a török. Az elnéptelenedett községet ezután délről menekült horvát telepesekkel népesítették be, de nemsokára újra lakatlan lett. 1590-ben gróf Pálffy Miklós telepítette be újra. Lakói szőlőtermesztéssel, mész- és szénégetéssel, faárukészítéssel foglalkoztak. Plébániáját csak 1807-ben alapították újra.
Vályi András szerint "DUBOVA. Tót falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pila, Cseszte, és Modortól sem meszsze, Dubova patakja mellett, határja termékeny, fája sok, bora jó, ’s egyéb tulajdonságaiért, első Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Dubova, Pozson m. tót falu, Vöröskőhöz délre 1 fertálynyira, az országutban. Lakja 604 katholikus lak. Kath. paroch. templom. Határja nagy részt kövecses, de szőlőhegye igen jó bort terem. Erdeje szép, s benne meszet, és szenet éget. F. u. gr. Pálffy Rudolf örökösei."[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 779, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 918 lakosából 890 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1907-ben épült.
- Szent Vendel kápolna.
- Nepomuki Szent János szobra a 18. század végén készült.
- A falu a Kis-Kárpátok borút egyik állomása.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források[szerkesztés]
- Turcsány, Juraj ‒ Feješová, Mária 2019 (eds.): Dejiny obce Dubová. Bratislava
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Cserfalu Szlovákia térképén[halott link]
- Magyar katolikus lexikon
A Bazini járás települései | ||
|---|---|---|
Bazin (Pezinok) | ||
Báhony (Báhoň) · Cserfalu (Dubová) · Cseszte (Častá) · Csukárd-Terlény (Vinosady) · Gidrafa (Budmerice) · Gidrafűrész (Píla) · Halmos (Jablonec) · Hattyúpatak (Viničné) · Istvánkirályfalva (Štefanová) · Kárpáthalas (Vištuk) · Limpak (Limbach) · Modor (Modra) · Ottóvölgy (Doľany) · Senkőc (Šenkvice) · Szentgyörgy (Svätý Jur) · Tótgurab (Slovenský Grob) |  | |
|
Ez a szlovákiai Pozsonyi kerületbeli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |