Cserfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserfalu (Dubová)
Cserfalu római katolikus temploma
Cserfalu római katolikus temploma
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Pozsonyi
Járás Bazini
Turisztikai régió Kis-Kárpátok
Rang község
Polgármester Ľudovít Ružička
Irányítószám 900 90
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám PK
Népesség
Teljes népesség 918 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 223 m
Terület 13,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserfalu (Szlovákia)
Cserfalu
Cserfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 22′ 05″, k. h. 17° 20′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 05″, k. h. 17° 20′ 28″
Cserfalu weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cserfalu (1899-ig Dubova, szlovákul Dubová, németül Wernersdorf) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Bazini járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyszombattól 20 km-re nyugatra, a Žlabka-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Birtokként 1113-ban, a zobori apátság határleírásában említik először. Faluként IV. László király 1287-ben kelt adománylevelében szerepel első alkalommal. A 16. századtól a vöröskői váruradalom része volt. 1540-ben elfoglalta a török. Az elnéptelenedett községet ezután délről menekült horvát telepesekkel népesítették be, de nemsokára újra lakatlan lett. 1590-ben gróf Pálffy Miklós telepítette be újra. Lakói szőlőtermesztéssel, mész- és szénégetéssel, faárukészítéssel foglalkoztak. Plébániáját csak 1807-ben alapították újra.

Vályi András szerint "DUBOVA. Tót falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pila, Cseszte, és Modortól sem meszsze, Dubova patakja mellett, határja termékeny, fája sok, bora jó, ’s egyéb tulajdonságaiért, első Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Dubova, Pozson m. tót falu, Vöröskőhöz délre 1 fertálynyira, az országutban. Lakja 604 katholikus lak. Kath. paroch. templom. Határja nagy részt kövecses, de szőlőhegye igen jó bort terem. Erdeje szép, s benne meszet, és szenet éget. F. u. gr. Pálffy Rudolf örökösei." [3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 779, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 918 lakosából 890 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]