Báhony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Báhony (Báhoň)
Báhoň church 02.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Pozsonyi
Járás Bazini
Turisztikai régió Pozsonyi
Rang község
Polgármester Ivan Patoprstý
Irányítószám 900 84
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám PK
Népesség
Teljes népesség 1704 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 161 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 159 m
Terület 10,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Báhony (Szlovákia)
Báhony
Báhony
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 18′, k. h. 17° 26′Koordináták: é. sz. 48° 18′, k. h. 17° 26′
Báhony weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Báhony témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Báhony (szlovákul: Báhoň) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Bazini járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyszombattól 16 km-re délnyugatra található.

Története[szerkesztés]

A község területén már a kőkorszakban is éltek emberek. A római korban, majd a Nagymorva Birodalom idején is település volt a helyén. A mai falut 1244-ben villa Bahun néven említik először. A pozsonyi váruradalomhoz tartozott. Később a Nyári, majd a Jeszenszky család volt a birtokosa, akik 1580-ban szerezték meg a falu nagyobb részét. Későbarokk kastélya a 18. században épült.

Vályi András szerint „BÁHONY. Tót falu Poson Vármegyében, birtokosai Gróf Brunczvik, és több Nemes Urak, lakosai katolikusok, az Uraságnak szép kastéljával ékesíttetik, fekszik Nagy Szombattol egy, és 1/4 mértföldnyire, Modortól pedig egy, és 1/4 mértföldnyire. Kies és termékeny határja van, ’s mind borral, mind búzával, és sok nyúlakkal is bővelkedik; levegője, ’s vize sokkal jobbak a’ szomszédbélieknél, első Osztálybéli.”[2]

Fényes Elek szerint „Báhony, tót falu, Pozson vármegyében, Czifferhez 1/2 órányira: 496 kath., 2 evang., 65 zsidó lak., kath. paroch. templommal. Van jó földje, szőlőhegye, erdeje. F. u. Jezerniczky, s m. Ut. p. Nagyszombat.”[3]

Pozsony vármegye monográfiája szerint „Báhony, a vágvölgyi vasútvonal mentén fekvő kisközség, 112 házzal és 742, tótajú, róm. katholikus vallású lakossal. Szintén ősrégi község, mely már 1244-ben villa Bahun néven szerepel. Királyi várföld volt, melyet Róbert Károly 1306-ban Bogár fia Márton mesternek újból adományoz. 1335-ben Báhony Pap János szerepel birtokosául, a ki a birtokot Elefánti Dezsőtől vette meg. 1306-ban egy másik Márton szerepel, a ki birtokát I. Károly királytól kapta adományban. 1513-ban Hideghéthi Gergelynek is volt itt részbirtoka. A 16. század elején különben a czifferi uradalomhoz tartozott és a Nyáryaké volt. Az 1553. évi portális összeírásban Nyáry Ferencznek 5 és Samaryay Tamásnak 2 portája adózott. 1787-ben az Esterházyaké. Később a Jezerniczky család lett az ura, a mely innen írja előnevét is. A község katholikus temploma 1721-ben épült. Van itt egy régi úrilak is, a Jezerniczkyek korából, mely ma Schwarcz Károly tulajdona. A községben van posta és vasúti állomás is, de a távírója Czifferen van.”[4]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 638 lakosából 553 szlovák és 14 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 648 lakosából 576 szlovák és 22 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 742 lakosából 670 szlovák és 29 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 765 lakosából 698 szlovák és 31 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 838 lakosából 827 csehszlovák és 5 magyar volt.

1930-ban 1124 lakosából 1082 csehszlovák és 3 magyar volt.

1991-ben 1440 lakosából 1415 szlovák és 16 magyar volt.

2001-ben 1591 lakosából 1542 szlovák és 14 magyar volt.

2011-ben 1704 lakosából 1573 szlovák és 8 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]