Hattyúpatak
| Hattyúpatak (Viničné) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Pozsonyi | ||
| Járás | Bazini | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1208 | ||
| Polgármester | Štefan Lenghart | ||
| Irányítószám | 900 23 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | PK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2800 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 210 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 156 m | ||
| Terület | 9,62 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Hattyúpatak weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hattyúpatak témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Hattyúpatak (1899-ig Schweinsbach, szlovákul Viničné, korábban Švajnsbach, németül Schweinsbach) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Bazini járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Bazintól 3 km-re délkeletre fekszik, az 503-as út mentén.
Története
[szerkesztés]A község első írásos említése 1208-ban, II. András adománylevelében történik villa Suslan néven, mint Bazin szomszédos települése. 1256-ban Susulan alakban említi a bazini határleírás. A községnek ezt a régi elnevezését szlovák történészek a szlovák nyelvből eredeztetik és a szlovák népesség bizonyítékénak látják. A község ebben az időben Pozsony várának szolgálófaluja, majd a Szentgyörgyi grófok birtoka volt. Később azonban a faluba német telepesek érkeztek és következő említése Swanspoch, illetve Schweisbach alakban történik. A 16. században V. Károly császár a török elleni harcokra felfogadott spanyol katonákat telepített a Pozsonyhoz közeli településekre, köztük Hattyúpatakra is. 1553-ban Swanczpoch néven szerepel abban a feljegyzésben, mely arról szól, hogy a spanyolok 15 portát felgyújtottak a faluban. A század második felében új népesség jelenik meg a településen, mely a máig fennmaradt helynevek tanúsága szerint minden bizonnyal főként szlovák és délről menekült horvát volt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Katolikus iskolája 1813-ban épült.
Fényes Elek szerint "Schveinczbach, tót falu, Poson vmegyében, Bazinhoz délre 1/2 órányira egy lapályos termékeny földön. Lakja: 550 kath., 159 evang. lak. Kath. paroch. templom: 2 nagy patakmalom; kövér rétek és szántóföldek: erdő. F. u. gr. Pálffy Ferencz. " [2]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. Mai szlovák nevét a település csak 1948-ban kapta.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1419 | 1608 | 2249 | 2800 |
| Különbség | +13,31 % | +39,86 % | +24,49 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 2800 | 2800 |
| Eltérés | +0 % |
1910-ben 1174, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 2028 lakosából 1969 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1662 és 1666 között épült.
- Evangélikus haranglába 1839-ben készült.
- Evangélikus temploma 2002-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

