Hattyúpatak
| Hattyúpatak (Viničné) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Pozsonyi |
| Járás | Bazini |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1208 |
| Polgármester | Štefan Lenghart |
| Irányítószám | 900 23 |
| Körzethívószám | 033 |
| Forgalmi rendszám | PK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2687 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 210 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 156 m |
| Terület | 9,62 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Hattyúpatak
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 16′ 20″, k. h. 17° 18′ 00″ | |
| Hattyúpatak weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hattyúpatak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hattyúpatak (1899-ig Schweinsbach, szlovákul Viničné, korábban Švajnsbach, németül Schweinsbach) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Bazini járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Bazintól 3 km-re délkeletre fekszik, az 503-as út mentén.
Története[szerkesztés]
A község első írásos említése 1208-ban, II. András adománylevelében történik villa Suslan néven, mint Bazin szomszédos települése. 1256-ban Susulan alakban említi a bazini határleírás. A községnek ezt a régi elnevezését szlovák történészek a szlovák nyelvből eredeztetik és a szlovák népesség bizonyítékénak látják. A község ebben az időben Pozsony várának szolgálófaluja, majd a Szentgyörgyi grófok birtoka volt. Később azonban a faluba német telepesek érkeztek és következő említése Swanspoch, illetve Schweisbach alakban történik. A 16. században V. Károly császár a török elleni harcokra felfogadott spanyol katonákat telepített a Pozsonyhoz közeli településekre, köztük Hattyúpatakra is. 1553-ban Swanczpoch néven szerepel abban a feljegyzésben, mely arról szól, hogy a spanyolok 15 portát felgyújtottak a faluban. A század második felében új népesség jelenik meg a településen, mely a máig fennmaradt helynevek tanúsága szerint minden bizonnyal főként szlovák és délről menekült horvát volt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Katolikus iskolája 1813-ban épült.
Fényes Elek szerint "Schveinczbach, tót falu, Poson vmegyében, Bazinhoz délre 1/2 órányira egy lapályos termékeny földön. Lakja: 550 kath., 159 evang. lak. Kath. paroch. templom: 2 nagy patakmalom; kövér rétek és szántóföldek: erdő. F. u. gr. Pálffy Ferencz. " [2]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. Mai szlovák nevét a település csak 1948-ban kapta.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1174, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 2028 lakosából 1969 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1662 és 1666 között épült.
- Evangélikus haranglába 1839-ben készült.
- Evangélikus temploma 2002-ben épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
