Felsővámos
| Felsővámos (Horné Mýto) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Dunaszerdahelyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1406 | ||
| Polgármester | Almási Ernő | ||
| Irányítószám | 930 13 | ||
| Körzethívószám | 031 | ||
| Forgalmi rendszám | DS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 925 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 79 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 113 m | ||
| Terület | 12,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 00′ 37″, k. h. 17° 45′ 16″48.010278°N 17.754444°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 37″, k. h. 17° 45′ 16″48.010278°N 17.754444°E | |||
| Felsővámos weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsővámos témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsővámos (1899-ig Vámosfalu, szlovákul Horné Mýto) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Dunaszerdahelytől 12 km-re keletre, a Kis-Duna jobb partján fekszik.
Élővilága
[szerkesztés]Felsővámoson jó ideje létezik gólyafészek, amely ma egy alátétre van áthelyezve. 2013-ban 4 fióka kelt ki, de egy elpusztult. 2014-ben 3, 2015-ben 1 fiókát neveltek fel, azóta sajnos csak szórványos adatok vannak a jelenlétükre.[2]
Története
[szerkesztés]A falu neve már az 1268-as pápai tizedjegyzékben felbukkan Wamus néven. Más források szerint csak 1406-ban említik először. A település a középkorban vámszedőhely volt. 1553-ban Serédy Gáspár 4, Mérey Mihály 3 portával birtokos a faluban. 1683. február 23-án a török rajtaütött a településen, kirabolta, felégette és 104 helyi lakost, akik nem tudtak időben elmenekülni fogságba hurcolt. A 17. század végén a Pálffy család birtoka lett.
Mai római katolikus templomát a régi helyén 1775-ben építették barokk stílusban, a 19. században klasszicista stílusban átalakították. 1828-ban Felsővámos 67 házában 485 lakos élt.
Vályi András szerint "VÁMOSFALU. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vásárúthoz nem meszsze, és annak filiája; postája is vagyon, határja 2 nyomásbéli, tiszta búzát, és rozsot terem, réttye kevés, gyakran károkat szenyvednek az áradások miatt, piatzok Szerdahelyen van."[3]
Fényes Elek szerint "Vámosfalu, Poson m., magyar falu, a kis Duna szigetjében, Vásáruthoz 1 fertálynyira: 492 kath., 10 zsidó lak. Kétnyomásu határa termékeny; rétje kevés; fája elég. F. u. gr. Pálffy Ferencz. Ut. p. Komárom."[4]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1960-ban a szomszédos Vásárút községgel egyesítették Trhové Mýto néven, 1990 óta újra külön községek.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 945 | 977 | 959 | 925 |
| Különbség | +3,38 % | -1,84 % | -3,54 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 908 | 925 |
| Eltérés | +1,87 % |
1910-ben 567, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
2011-ben 957 lakosából 873 magyar és 62 szlovák volt.
2021-ben 905 lakosából 771 (+29) magyar, 114 (+8) szlovák, 3 (+1) cigány, 5 (+1) egyéb és 12 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1775-ben barokk stílusban épült. A 19. században klasszicista stílusban építették át.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ bociany.sk No. 3167
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ ma7.sk
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
A Dunaszerdahelyi járás települései | ||
|---|---|---|
Dunaszerdahely (Dunajská Streda) | ||
|  | |