Felsővámos
| Felsővámos (Horné Mýto) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Dunaszerdahelyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1406 |
| Polgármester | Almási Ernő |
| Irányítószám | 930 13 |
| Körzethívószám | 031 |
| Forgalmi rendszám | DS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 905 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 79 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 113 m |
| Terület | 12,11 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsővámos
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 00′ 37″, k. h. 17° 45′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 37″, k. h. 17° 45′ 16″ | |
| Felsővámos weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsővámos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsővámos (1899-ig Vámosfalu, szlovákul Horné Mýto) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Dunaszerdahelytől 12 km-re keletre, a Kis-Duna jobb partján fekszik.
Élővilága[szerkesztés]
2022
Felsővámoson jó ideje létezik gólyafészek, amely ma egy alátétre van áthelyezve. 2013-ban 4 fióka kelt ki, de egy elpusztult.[2]
Története[szerkesztés]
A falu neve már az 1268-as pápai tizedjegyzékben felbukkan Wamus néven. Más források szerint csak 1406-ban említik először. A település a középkorban vámszedőhely volt. 1553-ban Serédy Gáspár 4, Mérey Mihály 3 portával birtokos a faluban. 1683. február 23-án a török rajtaütött a településen, kirabolta, felégette és 104 helyi lakost, akik nem tudtak időben elmenekülni fogságba hurcolt. A 17. század végén a Pálffy család birtoka lett.
Mai római katolikus templomát a régi helyén 1775-ben építették barokk stílusban, a 19. században klasszicista stílusban átalakították. 1828-ban Felsővámos 67 házában 485 lakos élt.
Vályi András szerint "VÁMOSFALU. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vásárúthoz nem meszsze, és annak filiája; postája is vagyon, határja 2 nyomásbéli, tiszta búzát, és rozsot terem, réttye kevés, gyakran károkat szenyvednek az áradások miatt, piatzok Szerdahelyen van."[3]
Fényes Elek szerint "Vámosfalu, Poson m., magyar falu, a kis Duna szigetjében, Vásáruthoz 1 fertálynyira: 492 kath., 10 zsidó lak. Kétnyomásu határa termékeny; rétje kevés; fája elég. F. u. gr. Pálffy Ferencz. Ut. p. Komárom."[4]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1960-ban a szomszédos Vásárút községgel egyesítették Trhové Mýto néven, 1990 óta újra külön községek.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 567, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
2011-ben 957 lakosából 873 magyar és 62 szlovák volt.
2021-ben 905 lakosából 771 (+29) magyar, 114 (+8) szlovák, 3 (+1) cigány, 5 (+1) egyéb és 12 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1775-ben barokk stílusban épült. A 19. században klasszicista stílusban építették át.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ bociany.sk No. 3167
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Külső hivatkozások[szerkesztés]
