Csallóköznádasd
| Csallóköznádasd (Trstená na Ostrove) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Dunaszerdahelyi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Bóna Zsuzsa | ||
| Irányítószám | 930 04 (pošta Baka) | ||
| Körzethívószám | 031 | ||
| Forgalmi rendszám | DS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 622 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 88 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 118 m | ||
| Terület | 6,25 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 55′, k. h. 17° 30′47.916667°N 17.500000°EKoordináták: é. sz. 47° 55′, k. h. 17° 30′47.916667°N 17.500000°E | |||
| Csallóköznádasd weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csallóköznádasd témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Csallóköznádasd (szlovákul Trstená na Ostrove) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Dunaszerdahelytől 12 km-re délnyugatra a Duna bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1250-ben említik először.
Vályi András szerint "NÁDASD. Magyar falu Posony Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Bodakhoz Fel. Bákához 1/2 órányira, és annak filiája, határja tiszta rozsot terem, legelője elég, réttye kevés, erdeje nints, Somorján van piatzozása."[2]
Fényes Elek szerint "Nádasd, magyar falu, Poson vmegyében, Fel-Bárhoz 1/2 órányira: 844 kath., 11 zsidó lak. Termékeny szántófölddel, s jó marhatartással. F. u. számos nemesek. Ut. p. Somorja."[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 536 | 571 | 562 | 622 |
| Különbség | +6,52 % | -1,57 % | +10,67 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 600 | 622 |
| Eltérés | +3,66 % |
1880-ban 555 lakosából 538 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 483 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 505 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 507 lakosából 506 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 440 lakosából 437 magyar volt.
1930-ban 462 lakosából 441 magyar és 7 csehszlovák volt.
1941-ben 501 lakosából 497 magyar volt.
1991-ben 506 lakosából 472 magyar és 32 szlovák volt.
2001-ben 532 lakosából 496 magyar és 34 szlovák volt.
2011-ben 547 lakosából 473 magyar és 72 szlovák volt.
2021-ben 578 lakosából 478 (+10) magyar, 92 (+8) szlovák, 1 (+1) egyéb és 7 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1936. június 19-én Vaskovics László Árpád magyar származású német szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
- Itt szolgált Viktorin József Károly (1822-1874) plébános, szlovák író, nyelvész, történész, irodalomszervező, könyvkiadó.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Dunaszerdahelyi járás települései | ||
|---|---|---|
Dunaszerdahely (Dunajská Streda) | ||
|  | |
 |
Ez a szlovákiai Nagyszombati kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |