Dunatőkés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dunatőkés (Dunajský Klátov)
Széchenyi István szobra
Széchenyi István szobra
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Dunaszerdahelyi
Rang község
Első írásos említés 1393
Polgármester Csiba Mária
Irányítószám 930 21
Körzethívószám +421 31
Forgalmi rendszám DS
Népesség
Teljes népesség 510 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 112 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 113 m
Terület 4,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunatőkés (Szlovákia)
Dunatőkés
Dunatőkés
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 02′ 07″, k. h. 17° 41′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 07″, k. h. 17° 41′ 30″
Dunatőkés weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunatőkés témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dunatőkés (szlovákul Dunajský Klátov) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Dunaszerdahelytől 7 km-re északkeletre, a Kis-Duna mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

1384-ben említik először. A 16. században a Zombor és a Kondé család voltak a község földesurai. A 19. század végén a Habermann család birtoka.

Vályi András szerint "TŐKÉS. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura Pokateleki Konde Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szerdahelyhez közel, és annak filiája, Eperjeshez is közel, Kis Udvarnokhoz fél 523órányira; határja 2 nyomásbéli, tiszta búzát, és rozsot leginkább terem, legelője jó, de szűk, piatza Szerdahelyen." [2]

Fényes Elek szerint "Tőkés, magyar falu, Poson vmegyében, a kis Duna mellett, Szerdahelyhez 1 1/2 órányira: 208 kath., 5 zsidó lak., sok réttel és legelővel; füzese is van a Duna mentiben. F. u. többen. Ut. p. Somorja." [3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1920-tól Csehszlovákia része lett, 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott. 1960-ban Pozsonyeperjeshez csatolták, ma újra önálló község.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 196, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2011-ben 510 lakosából 413 fő magyar és 92 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Kis-Duna a vízimalom mellett
  • Nevezetessége a 20. század elején épült Cséfalvay-féle vízimalom, melyet 1987-ben felújítottak, azóta múzeum.
  • A Tőkési-Duna-ág növényekben és vízimadarakban gazdag terület. 1993 óta természetvédelmi terület.
  • A községben avatták fel az első felvidéki egységes rovásos helynévtáblát 2012. május 12-én.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunatőkés témájú médiaállományokat.