Nagyudvarnok
| Nagyudvarnok (Veľké Dvorníky) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Dunaszerdahelyi |
| Turisztikai régió | Dunamente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1252 |
| Polgármester | Ürögi János |
| Irányítószám | 929 01 |
| Körzethívószám | 031 |
| Forgalmi rendszám | DS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1028 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 129 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 114 m |
| Terület | 7,99 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagyudvarnok
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 00′ 00″, k. h. 17° 39′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 00″, k. h. 17° 39′ 00″ | |
| Nagyudvarnok weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyudvarnok témájú médiaállományokat.
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nagyudvarnok (szlovákul Veľké Dvorníky, korábban Dvorníky na Ostrove) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Dunaszerdahelytől 3 km-re keletre fekszik.
Története[szerkesztés]
1252-ben említik először. Első lakói, mint azt neve is mutatja királyi udvarnokok voltak, akik Pozsony várának szolgáltak. Később több nemesi család birtoka volt.
Vályi András szerint "Kis Udvarnok, Nagy Udvarnok. Két falu Pozsony Várm. Kis Udvarnoknak földes Ura Marczal, és Bakó Urak; Nagy Udvarnoknak pedig Pókateleki Konde Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Szerdahelyhez, Bögöly Pátonyhoz, Solymoshoz, és Enyedhez is közel; határjok két nyomásbéli, réttyek, legelőjök középszerű, piatzok Somorján, és Szerdahelyen." [2]
Fényes Elek szerint "Udvarnok (Kis- és Nagy-), Poson vm. két egymáshoz közel fekvő magyar falu, Szerdahelytől 1/2 mfld. Az első 339 kath., 22 ref., 18 zsidó; a második 320 kath., 10 zsidó lak. F. u. több közbirtokos nemesek. Dohányt termesztenek. Ut. p. Somorja. " [3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 389, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2001-ben 795 lakosából 762 magyar és 25 szlovák volt.
2011-ben 1028 lakosából 813 magyar és 126 szlovák volt.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1784-ben Szabó Ferenc római katolikus plébános, táblabíró.
Testvértelepülés[szerkesztés]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1954-ben épült. Főoltára 1859-ben készült. 1998 és 2004 között átépítették, toronnyal és sekrestyével bővítették, valamint korábban épült épületrészeit az oltár kivételével teljesen felújították. Átépítését követően Orosch János pozsony-nagyszombati segédpüspök szentelte fel 2004 szeptemberében.[5]
- 17. századi reneszánsz kastélya.
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Zalai Hírlap, 2015. augusztus 21.
- ↑ Az Új Szó 2004. szeptember 29-i lapszáma.
